Zsitvagyarmat

Zsitvagyarmat a Kisalföld északkeleti sarkában, a Zsitvamente kistájon, a Zsitva bal partján fekszik, Verebélytől 5,5 km-re délre, Érsekújvártól 32 km-re északkeletre, Nyitrától 28 km-re délkeletre. Áthalad rajta az Udvardot (26 km) Verebéllyel összekötő 511-es út. Határa a nyugaton húzódó Zsitva-menti síkvidéktől délkelet felé a Garammenti-hátság nyugati dombsoránál (Kopál) elért 230 méteres magasságig emelkedik, a községközpont 140 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig végig a Verebélyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegyék, Verebélyi járás). Területe (8,29 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Zsitvagyarmat a nagysurányi szlovák etnikai tömbhöz keletről csatlakozó, a 20. század első felében még vegyes szlovák-magyar lakosságú, ma csaknem kizárólag (2011-ben 95,7 %) szlovák nemzetiségű község. A 18. században részben szlovákokkal újratelepített, de vegyes lakosságú kuriális faluban 1880-ban a lakosság 64,2 %-a, 1910-ben 57,6 %-a vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

1075-ben a vidék, ahol a mai Zsitvagyarmat fekszik, a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében Zsitva földeként szerepel. A falu első írásos említése 1232-ből származik „Gurmot” alakban, majd 1275-ben „Gormoth”, 1319-ben pedig „Gormath” néven szerepel. 1275-ben Szolgagyőr várának uradalmához tartozott, később az esztergomi érsekség birtoka volt Zsitva-Lehota néven. Bővebben

Mai jelentősége

Az elöregedő lakosságú aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Istvánnak szentelt római katolikus templomát 1699-ben késő reneszánsz stílusban emelték, majd 1776-ban átalakították. A 18. század végén épült klasszicista stílusú Dőry-kastélyhoz kiterjedt park csatlakozik. Szakrális kisemlékei közül legrégebbi Nepomuki Szent János 1760-ban emelt rokokó stílusú szobra.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Lehota Gyarmat. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Verebélyhez egy mértföldnyire, szabad helység. Határja középszerű, tulajdonságai ollyanok, mint Setétkútnak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyarmat, (Lehota, Sziget, Zsitva), három egymás mellett tót-magyar falu, Bars vmegyében, a Zsitva mellett: 673 kath. lak. Termékeny szántóföld. Sok nád. F. u. többen. Ut. p. Verebély

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Zsitva mellett Zsitva-Gyarmat nemesi közbirtokossági község érintésével éjszaknak fekszik Verebély járási székhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsitvagyarmat, Verebély mellett fekvő, közbirtokossági magyar kisközség, 590 róm. kath. vallású lakossal. E község 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében Zsitva földe néven van említve. Később Zsitva-Lehota néven érsekségi birtok, melyet 1311-ben Csák Máté feldúlatott. A község ezután 3 részből alakult újra és pedig Lehota-, Sziget- és Zsitvagyarmatból. Bővebben

Helységnévtár

Gyarmath (Zsitva-), [Sziget-Gyarmath p.] rk. 595 Mellék, ág. 3 -, izr. 58 Verebély.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsitvagyarmatot a Lexicon még magyarnak említi, Korabinsky 1800 körül szlováknak, Fényes 1830 körül szlovák-magyarnak, s 20 évvel később Czoernig magyar-szlováknak. Az 1890-es népszámlálás óta állandóan fogy a magyarság és 1930-ban már csak 25%-os az arányszám. 1938-ban ez a mélypontot jelentő szám 45%-ra emelkedett fel. (....) Zsitvagyarmat. A szentbenedekrendi apátság birtokai közé tartozott a XI. Bővebben