Ádámfölde

világhírű szőlőnemesítő és borász

Nevéhez mintegy 1300 új szőlőfajta kinemesítése fűződik, ezek közül több nemzetközileg is elismert (pl. Erzsébet királynő, Szőlőskertek királynője, Mathiász Jánosné muskotály, Cegléd szépe, Kecskemét virága, Csabagyöngye stb.). Mathiász János a magyarországi szőlőnemesítés és csemegeszőlő-termesztés fellendítése terén nagy érdemeket szerzett, halála után az állam megvásárolta szőlőtelepét. Emlékét Kecskeméten egy múzeum, számos róla elnevezett iskola, valamint egy nevét viselő szakmai díj is őrzi.

1860-ban végezte el a kassai jogakadémiát és ezt követően 20 évig volt Abaúj vármegye főispáni titkára.

A szőlészettel és a borászattal hivatali munkája mellett, műkedvelőként kezdett el foglalkozni. 1866-ban a Kassa melletti Rozália-hegyen Munkátsy József műépítész buzdítására alapította meg szőlészetét és benne egy szőlőfajta-gyűjteményt. (Később egy általa nemesített szőlőfajtát róla nevezett el – Munkátsy József muskotály).

1873-ban a bécsi világkiállításon válogatott cserepes szőlőivel első díjat nyert. Tovább fejlesztve szőlészetét előbb Mádon, majd Szőllőskén alakított ki ültetvényt. Az egyre terjedő filoxéra miatt Katona Zsigmond (1828–1902) kecskeméti gyógyszerész és szőlész ajánlatát elfogadva Kecskemétre telepítette szőlőültetvényét. A futóhomokon is szép eredményeket ért el új szőlőhibridjeivel. Kb. 1300 új szőlőfajtát állított elő, ezek közül mintegy 180 igen kiváló. Több fajtája az egész világban elterjedt, alföldi csemegeborai világhírűvé váltak. 

Kecskeméten hunyt el 1921. december 3-án