Alsókorompa

Orvos, belgyógyászprofesszor, főleg a tüdő és a szív betegségeivel foglalkozott.

Elemi és középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen és Szegeden, a piaristáknál végezte. Itt Csaplár Benedek is tanította, akivel később is kapcsolatban állt.

Eredetileg szanszkrit nyelvészettel szeretett volna foglalkozni, de anyagi nehézségei miatt végül az orvosi pályát választotta, oklevelét 1871-ben Bécsben szerezte. A híres Josef Škoda (1805–1881) professzor tanársegédje volt. Szerkesztette a Zentralblatt für die gesammte Therapie c. orvosi folyóiratot is. A bécsi egyetemen 1876-tól magántanár, 1898-tól a belgyógyászat professzora volt. A görög, latin és szanszkrit filológia is érdekelte, számos ókori művet fordított németre és 1898-ban kiadott egy könyvet Ovidius római költő száműzetéséről.

Bécsben hunyt el 1923. szeptember 15-én

Cseh származású grófnő, felmenői között megtaláljuk a Brunswick család tagjait. A grófi címet Mária Terézia adományozta 1775. október 7-én ükapjának, Anton Brunswicknak („Alsókorompa grófja”). Dédapja, Brunswick József (1750-1827) itáliai barokk stílusban újította fel az alsókorompai birtokot, ahol a család barátja, Ludwig van Beethoven is megfordult. Állítólag itt komponálta a Holdfényszonáta c. művét. Brunswick József lánya 1813-ban férjhez ment Herman Chotek (1786-1822) cseh grófhoz és hozományul kapta Alsókorompát. A házaspár elsőszülött fia, Rudolf Chotek örökölte a birtokot, majd lányáé, Mária Henriettáé lett. A grófnő nem ment férjhez, és bár származása folytán szívesen látták volna a bécsi udvarban is, ő elsősorban az alsókorompai birtokán érezte jól magát. Támogatta a szegényeket, jótékonykodott.

1890-ben létrehozta később európai hírűvé vált rózsakertjét és szinte minden idejét a rózsái között töltötte. A kastély kertjében egy szalmafedeles kunyhót is építtetett, és gyakran itt töltötte a napjait. Számos ismert rózsanemesítővel állt kapcsolatban és maga is több rózsafajtát nemesített ki.

Amikor a csehországi születésű, német származású és 1872-től Korponán erdőmesterként tevékenykedő Rudolf Geschwind (1829-1910) európai hírű rózsanemesítő 1910-ben elhunyt, Chotek Mária Henrietta Alsókorompára telepítette Geschwind rózsáit.

Tevékenysége révén számos rózsanemesítő társaság tagjává választotta, rendszeresen saját rózsakatalógusokat adott ki és több fagytűrő rózsafajtát nemesített ki, ezek még a -25 °C-t is jól viselték. Nemesített rózsáit elsősorban Németországba, Skandináviába és Észak-Amerikába exportálták.

1937-ben az alsókorompai rózsakert mintájára hozta létre Pozsonyligetfalun dr. Limbacher Rezső nőgyógyász és rózsanemesítő a saját rozáriumát.

A múlt század húszas éveinek végén kirobbant világgazdasági válság az alsókorompai rózsakertre is hatással volt, egyre nehezebb volt fejleszteni és a második világháború alatt fokozatosan elsorvadt. 1945 után teljesen felszámolták a szakkönyvtárral és az írásbeli dokumentációval együtt. A grófnő életének utolsó hónapjait az alsókorompai irgalmas nővérek zárdájában töltötte.

Győry Szilveszter Dunaszerdahelyen élő rózsanemesítő egyik saját nemesítésű rózsáját a grófnőről nevezte el.