Alsólánc

A község a Kanyapta-medence keleti részén, a Kánás-patak jobb partján, a Keleti-Cserehát északi lábánál fekszik, 197 méteres (határa 189-260 méteres) tengerszint feletti magasságban, Szepsitől 16 km-re délkeletre, Kassától pedig 30 km-re délnyugatra. A község medencesíkon létrejött történelmi településmagja a kastély körül alakult ki, a buzita-perényi országúttól mintegy 800 méterre északra (Alsólánc az uradalmi- vagy cselédfalu néven ismert településtípus egyetlen képviselője a környéken). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (1910, 2011: 4,10 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Alsólánc népessége 2011-ben 423 fő volt, melynek 60,5 %-a volt magyar, 12,5 %-a szlovák és 26,0 %-a roma nemzetiségű, 83,4 %-a pedig magyar anyanyelvű. A község lakosságának túlnyomó többsége évszázadok óta magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt. Ma a roma etnikumhoz tartozik a lakosság csaknem fele (2013-ban 47,4 %). A romák egy része szegregáltan, a történelmi településmag délkeleti peremén található cigánysoron él. Bővebben

Történelem

1298-ban említik először Lanch néven, neve egy német eredetű személynévből származik. 1402-től a Perényiek birtokában volt, lakói 1410-ben mentességet kaptak a buzitai és a restei vám alól. 1427-ben 17 portája adózott. A hagyományok szerint a középkori falu a jelenlegitől délkeletre, domboldalon feküdt. 1630-ban egy török rajtaütés során elpusztult. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. A 19. század elején, klasszicista stílusban épült egykori Lánczy-kastély ma a községi hivatalnak, illetve 2003 óta az alapiskolának és az óvodának ad otthont, kis angolpark veszi körül. Református temploma 1836-ban épült, mai alakját 1905-ben nyerte el. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban (eredetileg a Lánczy-család temetőkápolnájaként). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Idától délnyugatra terűl a Kanyapta szép lapálya, melyre szelíd lejtőkkel ereszkedik alá a dombos Cserehátnak éjszaki hosszú párkánya. E kies hegyaljban sűrűn sorakozó faluk mindenikében találunk egy, vagy több érdekes udvarházat, melyek némelyike a kastély nevet is megérdemli; így Alsó-Láncz községben Hedry József kastélya, odább Buzita népes faluban Szentimrey Gellért nagy ódon udvarháza, melynek alakján és régiségén kivűl különösebb nevezetességet adnak a benne őrzött becses gyűjtemények: nagy számú régi festmények, XVI., XVII. s XVIII. századból való érdekes nyomtatványok, kézíratok, stb.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.

Helységnévtár

Lánc (Alsó-) [Cseb p.], rk. 161 Buzita, gk. 16 Kány, ág. 15 —, ref. 103 Felső-Lánc, izr. 8 Nagy-Ida.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsólánc. A XVIII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláthok kezére került. Az összeomlás előtt Hedry Józsefnek volt itt nagyobb birtoka. Korábban birtokos volt itt a Lánczy-család is. A község területe 712 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 340.