Alsóvály

A község a Vályi-völgy északi részén, a Vályi-patak mentén, a Vályi-dombság lábánál fekszik, Tornaljától 16 km-re, Gömörfügétől 8 km-re északnyugatra. A Vályi-völgyön végighaladó, Gömörfügét Felsővállyal összekötő úton közelíthető meg. Határa 200-360 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, mintegy egynegyedét erdő borítja. Délről Gömörmihályfalva, nyugatról Felsővály, keletről pedig Felsőrás községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1971-ben Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Valice ("Vály") néven. 1990-ben Felsővály és Gömörmihályfalva újra önállósultak, 1995-ben pedig Kisgergelyfalvát is visszacsatolták Felsővályhoz. Területe (5,34 km²) 1910-38-hoz képest (5,36 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

1910-ben 254, 1921-ben 265, 1938-ban pedig 301, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során szlovák telepesek érkeztek a községbe, de magyar többségét (2011-ben 67,6 %) napjainkig megőrizte, a magyar anyanyelvűek aránya 77,2 %. A szlovákok aránya 2011-ben 20,4 %, a romáké 8,4 % volt, ugyanakkor a lakosság fele (49,5 %) a roma etnikumhoz tartozik. 2001-2011 között 9,5 %-al (304 főről 333-ra) nőtt népessége. 2011-ben a lakosság 48 %-a volt római katolikus, 30,3 %-a református (1921-ben még 47,1 %), 8,1 %-a pedig evangélikus vallású.

Történelem

A későbbi Vályi-nemzetség elődei a 11. század közepe táján, mint a Balog-völgy felől érkező gömöri várjobbágyok foglalhatták el a Vályi-völgyet. 1247-ben IV. Béla hadi szolgálataikért nekik adományozta Kálosa várföldet, ekkor történik Vály első írásos említése „Villa Wal” alakban. A 14. században nemességet szerzett Vályi-nemzetség később számtalan családra oszlott szét. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlő- és bortermesztéséről híres községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. A Beélik-kastély (mely a községi hivatalnak és az óvodának ad otthont) eredetileg barokk stílusban épült a 18. században, 1843-ban empire stílusban átalakították, angolpark veszi körül. A klasszicista Bodon-kúria a 19. században épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Vály, magyar falu, Gömör vármegyében, Gergelyfala és Mihályfala helységek közt völgyben fekszik, napkeletről a falu tövében lassan felfelé emelkedő hegyoldalon; ép a helység felett van egy társulatnak szép jövendővel biztató magtára. Lételét s a társulat alakulását Bodon Antal urnak fogja köszönni még a későbbi ivadék is. A helység felső végén Bodon Antal ur laka, s az alsó végén Bélich János ur uj izléssel épült kastélya. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsóvály, a vályi völgyben fekvő magyar kisközség, 331 ág. ev. h. vallású lakossal. Házainak száma 53. E községről 1427-ben találunk okleveles nyomokat, a mikor nevét, mint a Korláth család birtokát, Alsowwal alakban írják. Hosszú időn át nem ismerjük birtokosait. A mult század első felében a Szatmáry-Király, a Bodon, Beélik, Kálas, Herényi és a Szokolay családok a földesurai. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsóvály. Zsigmond király 1427-böl származó adománylevelében szerepel ez a község Alsówwal alakban. Ekkor a Korláth-család birtokában la iáljuk. Hosszabb időn át nem szerepel a község a történelemben. A XIX. század első felében a Szathmáry-, Király-, Beélik-, Kálas- és Szokolay-családok osztoztak a föld birtokában. Beélik János 1843-ban nagyszabású kastélyt építtetett, amely ma is fennáll. A község területe 931 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 301. Hozzátartozik Szőllőhegy.