Balogfala

A község az Ajnácskői-hegység északi részén, a Gortva-patak völgyében fekszik, az 571-es (Fülek-Sajószentkirály) országút és a Fülek-Bánréve vasútvonal mentén (megállóhely), Fülektől 17 km-re keletre, Feledtől 11 km-re nyugatra, Rimaszombattól 23 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Korlátival (5 km). Határa dombos, több mint felerészben erdővel borított terület, legmagasabb pontja a 205 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő falutól keletre magasodó Buda-hegy (Guda, 416 m). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-38-hoz képest (18,66 km²) 8 hektárral gyarapodott (18,74 km²-re).

Népesség

1910-ben 783, 1921-ben 807, 1938-ban 946, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,2 % volt. Az 1920-as években Csákányházapusztára a csehszlovák földbirtokreform keretében szlovák kolonisták települtek. 1938-1991 között lakosságának csaknem egyötödét elveszítette, 1991-2001 között csekély (5,7 %-os) népességnövekedés, 2001-2011 között pedig csökkenés (2,8 %) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A rossz mezőgazdasági adottságú vidéken viszonylag későn alakult ki állandó település, Balogfala a 14. század közepén keletkezett, a Tomaj nembeli Örkény és Dénes földjein. A szomszédos Böjtfalva, mely szintén ekkoriban keletkezett, a 16. század végére teljesen elpusztult, határa Balogfaláéba olvadt. Első alkalommal 1427-ben egy adóösszeírásban "Balogfalva" néven szerepel, ekkor a Feledi-család birtoka, később a füleki vár tartozékaként királyi birtok. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült késő barokk stílusban, belső tere klasszicista stílusú.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALOGFALVA. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében; birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez 1 mértföldnyire, Vargede szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye sovány, hegyes, ’s nehéz miveltetésű, és minden nyomásának negyed részét a’ zápor járja, piatzozása nem meszsze, legelője, rétye, avagy szénája, nádgya elég, fája mind a’ kétféle, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, káposztas földgyei is, vize kendert áztatni alkalmatos, és úgy neveztetet Vargede tavában; ’s folyó vizében hala, és rákja elég ván, sót is hordhat Tokajból Gáts felé, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Balogfalu, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Fülekhez 1 mfd. 565 kath., 59 evang. lak. Hegyen fekvő földeit vizmosások rongálják; a Gortva mentében, melly a helység mellett halastavat képez, kövér rétjei vannak; erdeje makkos. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Rimába siető Gortva patak kanyargó völgye oly keskeny, hogy alig enged elegendő helyet a rajta végig futó kis patak vizének, az országútnak és a vaspályának. E völgy Balogfalva helység mellett kiszélesedik, majd Várgede kúpalakú várhegye mellett ismét szűkebbre szorúl.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Balogfalva, a Gortva patak mellett fekvő magyar kisközség. Házainak száma: 150, túlnyomóan róm. kath. vallású lakosaié 682. A XV. század elején Bődfalva néven volt ismeretes. Legrégibb birtokosául 1427 előtt Jolsvai Györgyöt ismerjük. Ez időtől 1431-ig a királyné birtoka volt és Fülek várához tartozott. 1454-ben már a Perényieket találjuk a község birtokában, majd meg az Okolicsányiakat. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Balogfala. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Baratos, Csákánypuszta, Kiskútalja, Világosi puszta, Vizesvölgy. A község területe 3243 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 946.