Bény

A község a Kisalföldön, az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Párkánytól 17 km-re északra, Zselíztől 12 km-re délre, a Párkány-Léva vasútvonal mentén (megállóhely). Áthalad rajta a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút, mellékút köti össze Farnaddal (14 km). Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, és keleten az Ipolymenti-hátság dombvidékére is benyúlik, itt 223 méteres magasságot ér el (Elő-hegy). Nyugatról Bart, délről Kéménd, keletről Garampáld és Kisgyarmat, északról pedig Csata községekkel határos. Északi határa Esztergom és Bars, keleti határa pedig Esztergom és Hont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1885-ben alakult Kisbény és Nagybény egyesítésével, majd nagyközségként 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (23,50 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1921-ben 23,48 km²).

Népesség

1910-ben 1557, 1921-ben 1746, 1939-ben pedig 1790, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Határába 1926-ban szlovák és morva kolonistákat telepítettek. 1939-1991 között népességének csaknem egyötödét elvesztette (Lakossága 1790-ről 1454 főre csökkent), az 1991-2011 közötti időszakra a népességszám stagnálása a jellemző. Bővebben

Történelem

Már a római korban ismert település, helyén római erődítmény is állott. Marcus Aurelius római császár Kr. u. 173-ban huzamos ideig tartózkodott az itteni erődben, s itt írta a kvádok elleni hadjárata alatt Elmélkedéseim c. könyvét. Nevét Hont fia Bényről kapta, kinek Szent István 1000 körül e területet ajándékozta – innen származik a község neve. Temploma még az Árpádok idején épült, úgyszintén a mellette lévő kör alakú kápolna is. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és óvoda található. Árpád-kori, román stílus Szűz Mária apátsági templom is. Országos jelentőségű műemléke a 12. századi, eredetileg korai román stílusban épült, Szűz Máriának szentelt bazilikatemploma és az előtte álló, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemploma. A Szűz Mária-kegykápolna ismert búcsújáróhely (Szentkút). Jelentős a 19. században épült Pálffy-kastélya is. Területén találták meg az 5. század közepéről származó, 108 arany solidust tartalmazó bényi kincset.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉNY. Kis Bény. Középszerű falu Esztergom Vármegyében, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kis-Bény egykor a nem messze fekvő (ipoly-)sági monostorhoz tartozó premontrei prépostság székhelye volt. Két tornyú temploma, melyet állítólag Lambert herczeg, Szent László király testvéröcscse építtetett, Árpád-kori nevezetes műemlékeink közé tartozik. Egyhajós, de hármas szentély záradéka van; érdekes részletei közé tartoznak a vadászó alakokat feltűntető oszlopfők. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bény, magyar nagyközség, a Garam partján. Házainak száma 272, a lakosoké 1432. Vallásuk túlnyomó részben róm. kath. A község határa 4080 kat. hold. Már a római uralom idejében nevezetes hely volt, mintegy előörse Pannóniának a barbárokkal szemben. Marcus Aurelius császár rendeletére e helyen táborerődöt emeltek, melynek nyomai napjainkig fennmaradtak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Bény, Esztergom vm. (Bi]]na, Szl.): 1. Szűz Máriáról nev. egykori premontrei prépostság. 1217 előtt a Hontpázmány nb. Omodé ispán alapított monostort a Garam jobb partján. A ninivei premontrei monostorjegyzék 1234: még nem, csak 1294: említi. 1273: itt temették el Istvánt, az alapító Omodé fiát. Szóbeli végrendeletében megerősítette a monostor részére apja adományait: Kéménd, Páld (Hont vm.) és Vezekény (Bars vm.) falut, 2 kandéi szőlőt (Pilis vm.), egy háromköves malmot stb. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bény. Már a római korban lakott hely s a napjainkig fennmaradt romok tanúsítják, hogy e helyen római erődítés állott. Egykorú feljegyzések szerint Marcus Aurelius római császár Kr. u. 173-ban huzamos ideig tartózkodott az itteni erődben s itt írta a quadok elleni hadjárata alatt Elmélkedéseim I. könyvét. A honfoglalás után magyarokkal népesült. Szent István 1000 körül Hunt fia Bény-nek ajándékozta e területet s innen származik a község neve. Bővebben