Beretke

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Sajó jobb partján fekszik, a Murány-patak (helyi nevén Muránka, korábban Kis-Sajó v. Jolsvai-patak) torkolatánál fekszik, Tornaljától 9 km-re északra, Pelsőctől 11 km-re, Rozsnyótól 28 km-re délkeletre. Beretke zsákfalu, egyetlen, a 16-os főútról a gömörpanyiti megállóhelynél elágazó mellékúton közelíthető meg (2 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe 1910-38-hoz képest (9,67 km²) 1,3 %-al csökkent (9,54 km²-re).

Népesség

1910-ben 501, 1921-ben 454, 1938-ban pedig 495, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-2001 között népessége csaknem egyharmadával csökkent, 2001-2011 között csekély (5,9 %) lakosságszámnövekedés (354 főről 375-re) figyelhető meg. A többség ma is magyar nemzetiségű, bár 1991-2011 között arányuk 92,8 %-ról 70,7 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 83,5 %), míg a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (6,1 %-ról 12,3 %-ra). Bővebben

Történelem

. 1286-ban említik először terra Beretke néven. Nevét valószínűleg első birtokosáról kapta, a Csoltói-nemzetség területéből vált ki a tatárjárás után. 1291-ben "Berethke", 1427-ben "Berethke" alakban szerepel. Később két falura vált szét, a nemesi (kuriális) község Nemes-, Felső-, vagy Kisberetke, a parasztok faluja Paraszt-, Alsó-, vagy Nagyberetke neveken szerepel. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda egyaránt található. A falu feletti dombon emelkedik az 1815-ben épült (1976-ban újjáépített) református templom, Szent Andrásnak szentelt római katolikus kápolnája 1862-64-ben épült eklektikus stílusban. Az egykori Beretkey-kúria 1754-ben, barokk stílusban épült műemlék. A határában található Murány-áttörés 1980 óta tájvédelmi körzet, itt található a Peskő-barlang is, mely régészeti lelőhely. A községben strandfürdő és tájház is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BERETKE. Magyar falu, Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, mint egy ezer lépésnyi meszszeségre fekszik, Sankfalvátol, mellynek filiája, Gömör Várossától sem meszsze, északra a’ Jolsvai patak folyása mellett, melly a’ falu alatt, már Sajó vizével öszve zuhan; határbéli földgye termékeny, legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei, káposztás földgyei jók, meszet, szenet is égetnek, ’s kő bányája is van, malma helyben, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beretke, magyar falu, Gömör vgyében, Gömör-Panyit szomszédságában, nagyobbrészint kősziklás helyen fekszik, mindamellett vize elegendő van, mert alsó oldalát a Rozsnyótól lejövő Sajó vize mossa, a helység napnyugot felé levő kisebb részit Jolsva vidékéről lefolyó kisebb Sajó vágja keresztül, mellyen a közbirtokosságnak jó jövedelmező malma áll. Van a reformatusoknak templomjok. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Murány patak, melynek völgyét egész hoszszában termékeny rétek és szántóföldek lepik el, Beretkén alúl a Sajóba ömlik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Beretke, a Sajóvölgyben fekvő magyar kisközség, 89 házzal és 480, nagyobbrészt ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1427-ben említik, a mikor is Brethke néven szerepel. Ez időben a Ravaz de Bereth család bírta, mely a XVI. század elején Beretky néven szerepel. E család birtokában maradt a mult század közepéig, a mikor leányágon a kisvarsányi Fialka család birtokába ment át. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Berethke néven emlékszik meg a községről egy 1427-ből való okirat, mint Ravaz de Bereth birtokáról. Később Beretkynek írja nevét ez a család és így szerepel a mult század közepéig. Ekkor a kisvarsányi Fialka-család tulajdonába jutott. A háború előtt Fialka Erzsébetnek és Tornaallyay Zoltánnénak voltak itt jelentősebb ingatlanai. A Fialka-féle urilakot még Beretkey Zsigmond építtette 1754-ben. 1815-ből származik a község ref. temploma, a katolikus templomot 1862-ben építették. A község területe 1680 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 495.