Bodrogszentes

A község a Bodrogköz középső részén, a Helmeci-dombság (a Felső-bodrogközi szigethegyek része) nyugati lábánál, a 79-es főút mentén, Királyhelmectől 7 km-re nyugatra, Sátoraljaújhelytől 23 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Nagygéressel (6 km) és Vékével (5 km). Határának nagy része mezőgazdaságilag művelt terület, de jelentős a szőlők és gyümölcsösök részaránya is. Nyugatról Szinyér és Kisgéres (Keresztúrpusztai kataszter), délről Nagygéres, délkeletről Kisgéres, keletről Királyhelmec, északról pedig Véke községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (10,16 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 966, 1921-ben 823, 1938-ban pedig 1114, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 92,6 %) a szlovákok aránya mindössze 4,9 %. A lakosság többsége (68,8 %) református vallású, a római katolikusok aránya 18,3 %, a görög katolikusoké 5,2 %. 1944-ig népes izraelita közösség is élt a községben (1921-ben 12,2 %, 1938-ban 9,2 %).

Történelem

1245-ben Scuntes néven említik először. Már ekkor állt a Mindenszentek tiszteletére szentel római katolikus temploma. 1423-ban 37 lakott és 12 üres portát számoltak össze a faluban. Birtokosai többek között a Csapi, Kerecsenyi és Csicseri családok voltak. 1541–1548-ban már csak 5–18 lakott portája volt. Lakói valószínüleg már a 16. század végétől reformátusok lettek. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola és óvoda található. Határában andezitbányászat és homokkitermelés folyik, valamint napkollektoros erőmű üzemel. Híres szőlőtermesztéséről is. Református temploma a 13. század elején épült román stílusban, mai alakját 1907-ben nyerte el, festett fakazettás mennyezete és a karzat 1794-ben készült. Római katolikus temploma 2013-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENTES. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Sennyei, és több Urak, lakosai katolikusok, és többen reformátusok, fekszik Nagy-Kövesdhez közel, Véke, Nagy Gereshez sem meszsze; határja 2 nyomásbéli, jó fekete nyirok a’ szántóföldgye, réttye apró szénát termő, szép sík mező az egész határja, erdeje nints, szőleje kevés, tseresznyéből több hasznot vesznek, mint borokból; a’ helység felett van egy hegy, mellyben olly lapos kövek vannak, hogy minden faragás nélkűl padlázatra lehet fordítani; határos vele Keresztúr nevű puszta, melly a’ Leleszi Uradalomhoz tartozik, van szép erdeje, gyékényes és nádas tava is; határos vele ismét Abaháza puszta is, mellyet a’ Szentesi lakosok, mint határokban lévőt szántyák, és használlyák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szentes, magyar falu, Zemplén vmegyében, Király-Helmecz fiókja, 82 kath., 659 ref., 56 zsidó lak., ref. anyatemplommal. Szántófölde 841 h. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bodrogszentes, kisközség a Bodrogközben, 175 házzal és 939 református vallású magyar lakossal. Körjegyzőségi székhely. A postája és a távírója Királyhelmeczen van, a vasúti állomása pedig Perbenyiken. A Szentesi, másként Makó család ősi fészke. 1377-ben Zenthesi Makó fia Pálé, kinek fiágon magva szakadván, női ágon 1411-ben a Csapiak, 1423-ban a Kerecsényiek osztozkodnak rajta, 1438-ban pedig a Csicseriek és a vele osztályos családok. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bodrogszentes. A XV. század elejéig a Zenthesi, másként Makó-nemzetség ősi fészke. A család magvaszakadtéval 1411-ben női ágon a Csapyak, 1423-ban a Kerecseny-család osztozik rajta, de 1438-tól földesuraság itt még a Csicseri-család is. XV. században birtokosa még a Pike-, Eszenyi-, Bacskai-, Tárkányi-, Czékei-, Zétényi-család, de 1453-ban ismét egy Makó, majd egy Zenthesi nevű birtokosa is van. Bővebben