Bögellő

Bögellő a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, Padány és Albár tőszomszédságában. Áthalad rajta a Csilizpatast (6 km) Alistállal (3 km) összekötő mellékút. Keletről Alistállal, nyugatról Padánnyal, délkeletről pedig Nagymegyerrel határos. Délkeleti határa egyben a történelmi Pozsony és Komárom vármegyék határa.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott kisközségként. Csehszlovákiához kerülve a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott 1949-ig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye Dunaszerdahelyi járás). 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz csatolták, majd visszakerült a Dunaszerdahelyi járáshoz. A község területe (8,29 km²) 1921 óta csak minimális mértékben változott.

Népesség

A rendszerváltáskor még kizárólag magyarok lakták a falut, mára viszont másfél tucat szlovák, cseh és egyéb lakosa is van. Népességszáma az elmúlt évszázadban viszonylag stabil maradt, maximumát 1921-ben érte el. Az egy évszázada még bőven református többségű falunak mára mintegy fele református, harmada római katolikus vallású.

Történelem

Kispadány néven bukkan fel először a forrásokban a 15. században keletkezett falu. Nem sokkal később már Beg néven szerepel, nemes családok birtokát képezte. Lakosai paraszti életmódot folytattak, földet műveltek, marhát tenyésztettek. A legenda szerint a tatárjárás után alapította az a néhány család, akik megmenekültek a tatárok pusztításától a mocsarakkal védett területen. Bővebben

Mai jelentősége

A községben könyvtár és óvoda működik, református temploma 1991-1995 között épült. 1905-ben alapított kisiskoláját 2011-ben zárták be. A falu határában terül el a Bögellői halastó, amely az egykor itt meanderező, mára kiszáradt vízfolyások maradéka. A védett Bögellői tőzegláp a fokozottan védett nagygoda fészkelőhelye.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÖGELLŐ. vagy Bögölő. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, más neve Kis Padány, fekszik Csalóköz Szigetében, Alistálhoz nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bögellő, magyar falu, Pozson vármegyében, Bőshöz 1 mfd. Lapályos mocsáros határát lakja 73 katholikus, 135 református, 13 zsidó. Rétje sok, de nem igen jó szénát terem; vizenyős lapályai nádat, sásat, gyéként szolgáltatnak, s vizi madarakkal bővölködnek; a szarvasmarhatartás és kolompér-tenyésztés nagy divatban van. F. u. Hegedüs, Bittó, s mások. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bögellő, alsócsallóközi magyar kisközség, 60 házzal és 346, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. A mult század elején a Hegedüs és Bittó családok voltak az urai, most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. A községnek nincs temploma. Postája Alistálon van, távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Ide tartozik Karáb puszta.