Csallóköznádasd

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, a bősi vízierőmű felvízcsatornájának északi partján, Dunaszerdahelytől 14 km-re délnyugatra, Somorjától 19 km-re délkeletre, Bőstől 7 km-re északnyugatra fekszik. Áthalad rajta a Bacsfát (13,5 km) Medvével (20 km) összekötő 506-os főút. Dunaszerdahellyel Dercsikán (3 km) és Egyházkarcsán (10 km) át vezető mellékút teremt összeköttetést. Nyugatról Felbár, délnyugatról Nagybodak, délkeletről Baka, északról pedig Dercsika községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe (6,25 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

A község lakosságszáma a 20. században stabilan alakult, 1910-ben 507, 1939-ben 517, 1991-ben 506 lakosa volt. Az ezután eltelt húsz évre lassú növekedés jellemző. Lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségű. A szlovákok aránya 2001-2011 között megduplázódott és elérte a 13,2 %-ot. A lakosság túlnyomó többsége (92,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az itteni táj hajdanán mocsarakból, tavakból, de legfőképp nádasokból állt. Az itt legkorábban megtelepült családok halászattal, vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. „A falu ,rendezetlen

Mai jelentősége

A község magyar alapiskolával és óvodával rendelkezik. Római katolikus (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÁDASD. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Bodakhoz Fel. Bákához 1/2 órányira, és annak filiája, határja tiszta rozsot terem, legelője elég, réttye kevés, erdeje nints, Somorján van piatzozása.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nádasd, magyar falu, Poson vmegyében, Fel-Bárhoz 1/2 órányira: 844 kath., 11 zsidó lak. Termékeny szántófölddel, s jó marhatartással. F. u. számos nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nádasd, csallóközi magyar kisközség, 88 házzal és 505 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. A sárközi Sághi és a Dömközy családok ősi fészke. Már 1397-ben mai nevén szerepel. Ez időben Zsigmond király Mátyás és András nevű nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba, de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. A Sághi-féle birtokrész a mult század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. Temploma nincs a községnek, melynek postája Baka, távírója Bős, vasúti állomása Dunaszerdahely.