Csécs

A község a Kanyapta-medence középső részén, a Kassai-hegyalja dombvidékének déli lábánál, a Csécsi- vagy Korony-patak (Čečejovský potok) partján fekszik, Szepsitől 6 km-re keletre, Kassától 20 km-re délnyugatra. Határa 185-293 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, északi része enyhén dombos, déli része a Kanyapta-medencéhez tartozó, egykor mocsárral borított síkvidék. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (1910-ben és 2011-ben is 24,53 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Csécs népessége 2011-ben 2048 fő volt, melynek 68,1 %-a szlovák, 24,8 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 6,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a 19. század végén vegyes lakosságú, magyar többségű település volt, 1880-ban lakosságának mintegy egynegyede (26,1 %) volt szlovák anyanyelvű. Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1317-ből származik, ekkor Cech néven említik az okiratok, később Chech (1319), Cheech (1329) illetve Cheche (1406) alakban szerepelt. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A falu birtokosa több évszázadon át a Perényi család volt. Később a Pédery és a Szirmay családok is birtokosai voltak. Plébániáját 1332-ben említik először. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található, határában mezőgazdasági repülőtér és napkollektoros erőmű működik, valamint számottevő mezőgazdasági termelés folyik (silók a vasútállomásnál). Legnagyobb helyi foglalkoztatója egy műanyaggyártó vállalat (Abriso Sk, 2014-ben 70 alkalmazottal). Országos jelentőségű műemléke 1290 körül kora gótikus stílusban épült református temploma, melynek falait 1893-ban feltárt középkori freskók díszítik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Cséts. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai reformátusok, díszesíti e’ falut a’ birtokos Uraságnak szép Kastéllya, és Úri kertye; nevezetesíti pedig néhai Csétsi János volt Pataki Professzornak itten lett születése, a’ ki nagy tudománnya, és munkái által magát emlékezetessé tette. Ámbár termő földgyei minden harmadik, vagy negyedik esztendőben trágyázást kivánnak; de mivel jó földgye, legelőjének kevés héjjánosságát elfedezi, meszet is égethetnek, ’s fája sem meszsze van, piatzozások is közel, Alsó Mettzenzéfen, és Kassán, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csécs, magyar falu, Abauj vármegyében, Nagy-Idához nyugotra 1 mfdnyire: 874 kath., 10 evang., 300 ref., 65 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Synagóga. Vendégfogadó. Ékesiti a Szirmay uraság szép kastélyja és kertje. Határa nagy kiterjedésü, s jó mivelés után mindenből gazdagon fizet. F. u. Szirmay, Horváth, Lánczy, Kócs, Márjássy. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Postája és távirója a közvetlenül mellette fekvő Csécs. Van 133 háza és 837 magyar lakosa, körjegyzősége. Vasúti, posta- és táviró-állomása. Református temploma nagyon régi.

Magyar Katolikus Lexikon

Csécs, v. Abaúj-Torna vm. (Čečejovce, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1317: Cech. 1332: már létezett. Lakói 1703: ref-ok lettek. 1810: alapították újra. Mai Olajbafőtt Szt János tp-át 1800: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1840: m., szl.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Szeszta. - Lakói 1840: 562 r.k., 40 g.k., 10 ev., 120 ref., 100 izr., össz. Bővebben

Helységnévtár

Csécs [Szöllöske p.], RK, 586 Kassa, gk. 53 Szeszta, ág. 5 Kassa, REF. 113 Tiszáninnen, izr. 60 Nagy-Ida.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csécs a XVIII. század végén még magyar község, de Pesti a XIX. század második telének elején már magyar-szlováknak tünteti lel. Hogy ez a szlovák kisebbség a későbbi időben milyen erőt képvisel, azt az 1880-as népszámlálás adataiból már pontosan lemérhetjük. Kimutatás szerint a magyarok száma mindössze 63%-ot ér el, de az irányvonal emelkedő, mert 1910-ig 93%-ig emelkedik lel. Bővebben