Csenke

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén fekszik, Somorjától 15 km-re északkeletre, Dunaszerdahelytől 22 km-re északnyugatra, Nagymagyar, valamint az Illésházához tartozó Kismagyar és Tonkháza szomszédságában. Mellékutak kötik össze Nagymagyarral (1,7 km), Olgyával (3 km) és Kismagyarral (2 km). Nyugatról Nagymagyar, délnyugatról Nemesgomba, délről Olgya és Lég, északról pedig Illésháza községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1960-ban egyesítették Nagymagyarral és Vajasvatával "Zlaté Klasy" néven, egyben a Somorjai járást megszüntették és a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 576, 1939-ben pedig 558, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1091, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 18,1 % volt. 1925-ben érkeztek először szlovák telepesek a Csenkéhez tartozó Csörgepusztára. A lakosság túlnyomó többsége (87,3 %) római katolikus vallású. A lakosság 83,3 %-a élt Csenkén (909 fő, ebből 50 fő Csörgepusztán), 16,7 %-a pedig Vajasvatán.

Történelem

A falu a feltételezések szerint 12. században keletkezhetett, neve egyesek szerint a régi török eredetű Csenke személynévből, míg mások szerint az ősrégi magyar „csege” (átkelő, átjáró) szóból ered. 1240-ben Chenekel néven abban az oklevélben említik először, melyben IV. Béla király a falut a Csenkey családnak adományozza. Nevének további megjelenési formái: 1333-ban Czenk, 1773-ban és 1786-ban Csönke, 1873-ban Csenke, 1948-ban Čenkovce. Bővebben

Mai jelentősége

A település a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, valamint a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás székhelye. Magyar tannyelvű általános iskolájának csak alsó tagozata működik, a felső tagozatos tanulók a nagymagyari általános iskolát látogatják. A községben magyar óvoda is működik. Gazdaságában nagy jelentősége van az almatermesztésnek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSENKE. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik északra Kis Magyarinak szomszédságában, délre Vajas Vatta, és Olgya mellett, határja középszerű, erdője már ritka, legelője szűk, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csenke, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 1 fertálynyira, 178 kath. lak. F. u. Csenkei család.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csenke, felsőcsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 314 róm. kath. vallású lakossal. A Csenkey család ősi fészke, mely IV. Bélának 1240. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel, de azután birtokviszonyai ismeretlenek egész a XVIII. századig, a mikor még mindig ez a család bírja. Még a mult század elején is ez a család volt itt birtokos, de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is birt itten részeket. Bővebben