Ebed

Ebed Párkánytól 6 km-re nyugatra a Duna bal partjának közelében, az Esztergomi-Duna-völgy kistájon fekszik. Ebed mellett ömlik a Dunába a Muzslai-patak, melyhez itt csatlakozik az Ebedi-csatorna. A falutól 1,5 kilométerre északra halad a Párkány-Komárom közötti 63-as országút, melyről két leágazáson is megközelíthető. A községhez tartozik a burkolt úton csak Párkányból megközelíthető Ebedi puszta. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). 1976-1999 között Párkányhoz csatolták, majd népszavazással önállósult. Területe 1921-hez képest 1,07 km²-el (4,2 %) csökkent (25,56 km²-ről 24,49 km²-re).

Népesség

1910-ben 1499, 1921-ben 1656, 1939-ben pedig 1588, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere során telepítettek először magyarországi szlovákokat a községbe. 2001-ben 1165, 2011-ben 1174, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (79,3 %) lakosa volt, a szlovákok aránya 2001-2011 között 10,2 %-ról 14,5 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz tartozik a lakosság 2,2 %-a. Lakosságának túlnyomó többsége (82,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, de találtak temetőket az Avar Kaganátus korából és a 11–12. századból is. A község első említése 1237-ből származik, ekkor birtokosa az esztergomi káptalan volt, amely még II. András királytól kapta adományként. A község azonban nyilvánvalóan sokkal korábbi alapítású. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma egy 12. századi román stílusú templom alapjain épült 1732-ben barokk stílusban, temetőkápolnája 1900-ban szecessziós stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EBED. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkánytól fél óránnyi meszszeségre, Nána, és Muzsla faluknak szomszédságokban, Szentegyházát néhai Illyés Jánós, volt Esztergomi Káptalanbéli Úr építette, és SZENT ISTVÁN tiszteletére szenteltetett. Helybéli Pap (Localis Capellanus) rendeltetett ide 1786. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ebed, Esztergom most Komárom vm. magyar falu, közel a Dunához. Esztergomtól nyugotra 1 mfd. 1134 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja egészen róna, s 1-ső osztálybeli; rétje, legelője kövér; bora elég; halászatja a Dunában, kivált vizára nagy fontosságu. F. u. az esztergomi káptalan. A lakosok birnak 1643 hold első, 821 1/2 hold második osztályu szántóföldet, 343 1/2 h. rétet, 750 1/2 kapa szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ebed, nagyközség, a Duna mentén, 292 házzal és 1588 róm. kath. vallású magyar lakossal. Határa 4441 kat. hold. Eredetileg a galgóczi várhoz tartozott. Azt a földet, hol a mai helység határa terül el, II. Endre király adományozta az esztergomi káptalannak. IV. Béla király 1237-ben megerősítette benne. A várföldön kívül a Muzslai családnak is volt itt birtoka, melyet Muzslai Bene Jakab és Zsup 1250-ben részben eladtak, részben pedig odaajándékoztak a káptalannak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ebed, v. Esztergom vm. (Obid, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1237: Ebed. Párkány filiájából 1810: alapították. Tp-át Szt István kir. tiszt. sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyakönyvei 1787-től. - Lakói 1840: 1149 r.k., össz. 1149; 1910: 1487 r.k., 12 izr., össz. 1499; 1940: 1622 r.k., 3 g.k., 8 ev., 4 ref., 10 izr., össz. 1647; 1970: össz. 1451, 89,3%-a m.; 2001: össz. 1165, m. 1026 (88,07%). ** Némethy 1894:76. - Schem. Strig. 1917:12. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ebed. Nem sokkal a honfoglalás ulán keletkezhetett s a galgóci vár tartozéka volt. II. Endre király az esztergomi káptalannak adományozta. A XIII. század derekán birtoka volt itt a Muzslai-családnak, de részben vétel, részben ajándék útján ez a birtok is a káptalan kezére került. I. Albert király 1439-ben kelt diplomájában az esztergomi káptalant ebedi birtokában megerősíti. Bővebben