Fülekkovácsi

A község a Losonci-medence déli peremén, a Karancsvidék (Cseres-hegység) északi lábánál, a Szuha-patak mentén fekszik, Losonctól 11 km-re délkeletre, Fülektől 5 km-re északnyugatra, a 71-es (Losonc-Fülek) út mentén. Mellékút köti össze Persén (2 km) keresztül Nagydaróccal (9 km). Maga a falu 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, mintegy egynegyedrészben erdővel borított határa délen 320 méteres magasságot ér el. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Bővebben

Népesség

Fülekkovácsinak 1910-ben 541 (Fülekkelecsénynek 135), 1921-ben 542(100), 1938-ban pedig 652 (115), túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Fülekkovácsiban 11,6 %, Fülekkelecsényen 32,6 % volt. 1945 után magyar lakosainak egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Az egyesített község lakossága 1991-2011 között 8,6 %-al nőtt (836 főről 908-ra), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 62,8 %-ról 46,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 36,1 %-ról 40,5 %-ra nőtt, így 2011-re a községben a magyar lakosság már csak relatív többséget alkotott (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor 58,6 % volt). Bővebben

Történelem

1246-ban "Cuach" alakban említik először. 1295-ben "Koachy", 1454-ben "Kowachy" néven említik. A füleki váruradalom része volt. 1548-ben elpusztíotta a török, de a 17. században újra benépesítették. 1828-ban 37 házában 325 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolera pusztított a községben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Fülekkovácsi Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1899-ben épült, a barokk Nepomuki Szent János-kápolna pedig a 18. század közepén. Fülekkelecsény Rózsafüzér Királynőjének szentelt temploma 1935-ben épült szecessziós stílusban, a településrészen három 19. századi kúria is található (Beniczky-, Csillom-, Ruttkay-kúriák). Kurtánypusztán az itt született Mocsáry Lajosnak emlékművet állítottak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fülek. És Szécsén Kovácsi. Két magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, az fekszik Fülekhez, ez Varbóhoz nem meszsze, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és más félék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék. KELECSÉNY. Tóth, és Fülek Kelecsény. Két falu Nográd Várm. földes Uraik több Uraságok, fekszenek Tót Kelecsény, Alsó Esztergályhoz; Fülek Kelecsény pedig Galsához közel, mellynek filiáji, vidékjeik soványosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fülek-Kovácsi, magyar falu, Nógrád vmegyében, 302 kath. lak. Rétjei az Ipoly mentében jók volnának, ha ez, és a Kölcsér vize néha be nem iszapolnák. F. u. a füleki uradalom. Fülek-Kelecsény, magyar falu, Nógrád vármegyében, 220 kath., 16 evang. lak. F. u. Ajtics Horváthi, Csillom, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fülekkovácsi. A Szuha-patak mentén, az Ipoly völgyében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 102 és róm. kath. lakosaié 475. Postája, távírója és vasuti állomása Fülek. E helység már a XV. században fennállott. 1434-1454-ben Fülek várához tartozott és a Perényiek birtokában találjuk. Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között találjuk feljegyezve. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fülekkovácsi. Okleveles említését elsőnek 1434-ből találjuk s ez időtől húsz éven át füleki várföld s a Perényi-nemzetség fészke. A török alatt teljesen megsemmisült s csak egy évszázad multán népesült újra. Az összeomlás előtt gróf Cebrián Máriának volt itt nagyobb uradalma. A község területe 1439 kat. hold. s lakóinak száma a visszacsatoláskor 652. Bővebben