Gellér

Gellér az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik, a történelmi Komárom vármegye területén. A község területén halad át a Gellér-Nagykeszi-csatorna, melyből itt ágazik el a Zsemlékes-csatorna. Délnyugatról Csicsóval, délkeletről Tannyal, északról Bogyával, nyugatról Nagymegyerrel határos. A falu mellett halad el a 63-as főút, melyhez 1,5 km-es mellékút vezet, ugyanilyen hosszú mellékút vezet Bogyára is. A Komárom-Pozsony közötti vasútvonal is itt halad el – megállóhelye Bogyával közös.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével. Mindkét község 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákia Komáromi járásához, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A két elődközség ma is két külön kataszteri területet alkot (Alsógellér 4,87 km², Felsőgellér 5,02 km²). Az egyesített község 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, majd 1960-tól újra a Komáromi járáshoz. 1971-1994 között Bogyával egyesítették, 1994 óta újra önálló község.

Népesség

1921-hez képest lakossága 1/5-ével csökkent. A máig színmagyar falu lakossága az utóbbi évtizedben a fiatalokat célzó lakásprogramnak köszönhetően növekszik, református többsége (2011-ben 55%) viszont csökkenőben van.

Történelem

Gellért az Árpád-korban említik először; előbb csak Felsőgellér létezett, majd ennek a határában alakult ki hamarosan a később nagyobbra nőtt Alsógellér. Eredetileg Győr városának jobbágyfalva volt, majd később az egyik falu Komárom, másik Szolgagyőr várának tartozéka volt. A 15. században már helyi nemesek birtokában lévő faluként szerepelnek, továbbá a pannonhalmi főapátság kezén is voltak itt birtoktestek. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A helyiek által kalákában felépített faluház több közösségi funkciót lát el. A község területén értékes Krisztus előtti, valamint római és avar régészeti leletek kerültek elő.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Gellér. Két magyar faluk, vagy puszták, Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszenek Nagy Megyertől két mértföldnyire egymáshoz közel, határjaik ’s vagyonnyaik is középszerűek lévén, második Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, határos nyugotról felső Gellérrel, keletről nagy Tanynyal, délről Kécs pusztával s a pozsonyi országúttól 400 öl távolságra fekszik. Kiterjedése 872 hold, mellyből 2/3 szántóföld, 1/3 rét és lapályos terület s ez mind majorsági nemes birtok. Földe ollyan minőségű, mint felső Gelléré. Lakja 17 kath., 386 ref. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsógellér, magyar kisközség, a komárom-dunaszerdahelyi vasútvonal mentén, 103 házzal és 432 ref. vallású lakossal. Postája Bogya, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. E község első írott nyomára 1258-ban bukkanunk, a mikor Pethő és rokonai győri várjobbágyoknak a lakóhelye. 1268-ban két ily nevű helységet említenek. Az egyik: villa Gyuller, a komáromi vár tartozéka volt, a másik: villa Guller, a szolgagyőri várhoz tartozott. Bővebben