Hegyéte

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahely közvetlen szomszédságában, a városközponttól 3,5 km-re délkeletre. Keresztülhalad rajta a 63-as főút, mely Pozsony és Komárom felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Pódatejeddel (2 km) és Nagyudvarnokkal (2,5 km). Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Négy településrésze közül Hegybenéte és Töböréte, valamint a tőlük a vasútvvonallal elválasztott Balázsfa és Kolónia egybeépültek, az új községi hivatal a köztük lévő területen épült. Közigazgatásilag nyugatról Dunaszerdahely, északról Nagyudvarnok és Csallóközkürt, keletről Albár, délről Nagymad, délnyugatról pedig Pódatejed községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult, Hegybenéte és Töböréte kisközségek egyesítésével a magyar közigazgatásban. 1960-ban Balázsfa község hozzácsatolásával alakult ki mai területe. 1960-1990 között hozzá tartozott Pódatejed is. Elődközségei 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után mindvégig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. Bővebben

Népesség

Hegyéte népessége az 1991-et megelőző fél évszázad alatt csak lassan növekedett (15 %), míg az azóta eltelt húsz évben rohamos növekedésnek indult (58,8 %). A növekedés a község kedvező földrajzi helyzete által kiváltott (Dunaszerdahely közelsége) beköltözésnek köszönhető. Ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya háromszorosára növekedett, ma már a községben 80% alá csökkent a magyarok aránya. A lakosság háromnegyede római katolikus vallású. A legnépesebb településrész Töböréte, itt él az össznépesség csaknem egyharmada.

Történelem

Az Éte egy 10. századi előkelő, a királyság korában már nemesi nemzetséget jelöl, községnévként 1240-ben szerepel először, az egykori nemzetségi területtel összefüggésben. A középkorban még hat, az újkorban három egymás mellett fekvő falu viselte ezt a nevet (Hegyéte, Beneéte, Töböréte). Mindhárom nemesi falu volt, de nem maradt fenn jelentős birtokos családok neve. Bővebben

Mai jelentősége

Hegyétén magyar alapiskola és óvoda működik. Balázsfa településrész és Dunaszerdahely között napelemekből álló erőmű üzemel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Bene Ette, Hegy Ette, Töbör Ette. Három magyar faluk Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Szerdahelytöl nem meszsze, határjok is e’hez hasonlító. BALÁSFA. Balasetl. Elegyes tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csaloközben, Szerdahelyhez közel, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, réttye, legelője kövér, vagyonnyai jelesek, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ete, (Bene, Hegy, Tőbör), Pozson m. három egymás mellett lévő magy. falu, Szerdahelyhez 3 fertálynyi távolságra 130 kath., 52 ref., 8 zsidó lak. F. u. többen. Balásfa, m. falu, Pozson vgyében, Szerdahelyhez keletre 3 fertálynyira, 98 kath., 9 ref., 7 zsidó lak. F. u. a törzsökös nemes Orosz fam. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hegybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és 210 róm. kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. A 90-es években majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Töböréte, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, 34 házzal és 166, nagyobbrészben róm. Bővebben