Ipolyszécsényke

A község a Balassagyarmati-medencében, a Középső Ipoly-völgy kistájának északi peremén, a Korponai-erdő erdős, vulkanikus eredetű fennsíkjának déli lábánál, a Szécsénykei-patak mentén fekszik, Balassagyarmattól 21 km-re nyugatra, Ipolynagyfalutól 2 km-re északnyugatra, Palásttól 14 km-re délkeletre fekszik. Az Ipolynagyfalut Ipolyfödémesen (6 km) keresztül Palásttal összekötő mellékút áthalad a k˜özségen. Délnyugatról és délről Ipolynagyfalu, északnyugatról Ipolyfödémes, északról Kelenye, északkeletről pedig Ipolynyék községekkel határos. A község délkeleti határát az Ipolynagyfalu-Ipolynyék országút alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (7,85 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 503, 1921-ben 525, 1938-ban pedig 532, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, de magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 74,5 %). 1991-2011 között népességének 16,3 %-át elveszítette (lakosságszáma 460 főről 385-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 6,1 %-ról 16,1 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz a lakosság 10,3 %-a tartozik. A lakosság túlnyomó többsége (88,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

1243-ban "terra Zelchan" néven említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma és István nevű papja. Kezdetben a Szécsénkey család birtoka, majd a mohácsi csata után Drégely, majd Litva várához tartozott. Később több nemesi család birtoka, a Baloghyaké, majd a 18. század végén a Lipthayaké. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Kozmának és Damjánnak szentelt római katolikus temploma eredetileg a 13. században épült késő gótikus stílusban (1754-ban barokk stílusban alakították át). A templom mellett valaha gyógyforrás fakadt, mely mára elapadt. A Lipthay-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÉCSÉNKE. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Honthoz másfél mértföldnyire; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szécsényke, magy. falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz 1 1/2 mfd. 360 kath. lak. Kath. paroch. templom. Kastély, szőlőhegye, földje, rétje termékeny. F. u. Liptay, Tersztyánszky, Illésy.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Lentebb van a kies fekvésű Ipoly-Szécsényke, hol a török uralom idejéből való gátakat látni, melyek vízfogókúl szolgáltak a rizsföldek öntözésére.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolyszécsénke, magyar kisközség, 88 házzal és 442 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Drégelypalánk, postája Nagyfalu. Már 1399-ben Zelchen névvel szerepel. A XVIII. század elején a Szombathelyi családot találjuk a birtokban. A mult század elején Lipthay Lajos és György, azután Jankovich és gróf Crouy voltak a község földesurai; a Lipthayak csinos kastélyt is építettek ide. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ipolyszécsényke, v. Hont vm. (Sečianky, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. drégelyi esp. ker-ében. - Tp-át 1397 e. Szt Kozma és Damján tit-ra sztelték, a mait 1754: építették. Anyakönyvei 1744-től. Anyanyelve 1880: m., 1940: m. Filiája 1917: Ipolynagyfalu. - Lakói 1910: 481 r.k., 12 ev., 3 ref., 7 izr., össz. 506; 1940: 527 r.k., 7 ev., össz. 534; 1991: össz. 460, m. 430 (93,48%); 2001: össz. 421, m. 369 (87,65%). ** Némethy 1894:115. - Gerecze II:382. - Schem. Strig. 1917:41.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolyszécsényke. Keletkezését az Anjou-királyok idejére teszik. Először 1399-ben szerepel okleveleinkben. Ekkor nevét Zeichen alakban emlílik. A XVIII. században a Szombathelyi-család, a következő században pedig a Lipthayak, a Jankovichok és a gróf Crouy-család ülnek a birtokban, majd Králik Lajos és gróf Somsich Ödön szerepelnek nagyobb birtoktestekkel itt. A község területe 1364 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 532, túlnyomóan róm. kath.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Ipolyszécsényke plébániája már a XIV. században is létezett. Anyakönyvei 1744-től vannak. Templomának védőszentje Szt. Kozma. A hívek anyanyelve magyar. Kegyura nincsen. Plébános: Troli József. Iskolája katolikus. Idetartozik még Ipolynagyfalu (kai. iskolával és templommal).