Kalász

A község a Zoboralja kistájon, a Zsitva völgyétől nyugatra, a Babindáli-patak völgyében fekszik, a Nyitrát és Verebélyt összekötő 51-es főút közelében, Nyitrától 17 km-re délkeletre, Verebélytől 5,5 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Babindállal (2 km) és Nagyhinddel (4 km). Határában a 19. században még kiterjedt erdőségek voltak (Hegyek-erdő, Tilalmas), melyeknek mára csak szerény maradékai maradtak fent, határa nagyrészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék (150-230 méteres tszf. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Verebélyi járáshoz, majd annak megszüntetése után a Nyitrai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás), ebben az időszakban nyugati és északnyugati határa egyben államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (12,23 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976–1996 között hozzá tartozott Babindál.

Népesség

Kalász a zoboraljai magyar nyelvsziget része, az eredetileg túlnyomórészt magyarlakta község a 20. század második felében szlovák többségűvé vált. 1910-ben 807, 1921-ben 813, 1939-ben 1015, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt, a szlovákok aránya 1910-ben 14,6 %, 1921-ben pedig 21,6 % volt. 2001-ben a magyar nemzetiségűek már relatív kisebbségbe kerültek (43,1 %), a 2001-2011 közötti évtizedben pedig az asszimiláció révén tovább csökkent arányszámuk és 2011-ben már csak a lakosság egyharmadát (33,9 %) alkották. A zoboraljai községek közül Kalász magyarsága fogy a leggyorsabban. Lakosságának túlnyomó többsége (89,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

Korai időktől lakott település, első ismert neve Qualiz, 1154-ből, mikoris földesurai a Hontpázmány nemzetségbeliek voltak. II. András Kalazt 1232-ben a zólyomi váruradalomhoz csatolja, s 1290-ben már a Hontpázmány nemzetség birtoka - Welk fia Sándoré. Ekkori vámjövedelmét a Nyitra-Verebély közötti úton haladók illetékei adták. A 14. század második felében a Forgách család birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária nevének szentelt római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, falumúzeuma 1870-ben létesült. Az 1866-ban neogótikus stílusban épült Weisz-kastélyban ma szociális intézmény működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KALÁSZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Gímeshez nem meszsze, mellyhez földgye hasonlító, Verebélynek filiája, határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kalász, Nyitra m. vegyes tót-magyar falu, ut. p. Verebélyen felül a Zsitva mellett: 449 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kálaz, a nyitra-verebélyi országút mentén, Barsmegye határán, magas dombon fekvő magyar község 834 r. kath. vallású lakossal, kik közt 596 magyar, 38 német, 200 tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. E községről már 1232-ből van feljegyzés, amikor „Kaluz” volt a neve. Kath. temploma 1750-ben épült és kőfallal van körülvéve. Kegyura br. Weisz Pál, kinek itt szép kastélya, parkja és mintagazdasága van. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kalász. A Hunt-nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Első igazolt földesura a Hunt-nemzetségből származó Welk fia Sándor. (1290). Ezután hoszszú századokig homály fedi a község történetét. A XVIII. századból a Gerhard-, Sembery- és a Gudics-család, a XIX. században pedig a Baross-, majd a Luka-család ül a helység birtokában. A község külterületi lakott heiyei: Dicskevölgypuszla és Tóvölgypuszta. A község területe 2125 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1015.