Karva

Párkánytól 20 km-re nyugatra, Komáromtól 29 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, az Esztergomi Duna-völgyben. Komárom–Párkány szakaszon a legjobb átkelőhely itt volt a Dunán. Keletről Muzsla, északról Búcs, délnyugatról Dunamocs, délről Süttő és Lábatlan községek határolják. Déli határát a Duna alkotja, mely egyben az államhatár is. Karvát érinti a Komárom-Párkány közötti 63-as főút, mellékút köti össze Búccsal.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és aKomáromi járáshoz tartozik – annak legkeletebbi községe. 1920-ig (majd 1938-1945 között) Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve egészen 1960-ig a Párkányi járáshoz tartozott, ekkor, annak megszüntetésekor a Komáromi járáshoz csatolták. Területe nem változott jelentősen 1921 óta. Külterületei közül egyedül Máriamajor lakott (2011-ben 20 fő).

Népesség

Lakosságának háromnegyedét magyar, egyötödét szlovák nemzetiségűek alkotják. A község lakossága lassan csökken, 1921-hez képest lakosságának 1/4-ét elveszítette. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású.

Történelem

A honfoglalás után a Tardos-nembeliek telepedtek meg helyén. 1245-ben kelt okirat szerint Köbölkuti Péter itteni birtokát eladja Miklós mesternek. 1300-ban Csák Máté felperzselteti. 1312-ben Karvai Miklós a földesura, de két fiát, Miklóst és Pétert pénzhamisításon fogják, miért birtokukat elkobozzák. 1312-ben Korava, 1352-ben Keroua alakban említik. A XIV. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban magyar nyelvű óvoda és kisiskola működik, valamint kertészeti és mezőgazdasági szakiskola. Ősi román stílusú temploma értékes műemlék. Jelentős szerepet játszik a Dunához kapcsolódó turizmus.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KARVA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Budai Sz. Klára Apátzáké vólt, lakosai katolikusok, fekszik Pisztével által ellenében, Mocsnak szomszédságában, és annak filiája, ’s az Uraságnak épületével diszesíttetik, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karva. Esztergom, most Komárom vármegyében cúriális magyar falu, a Duna bal partján, Esztergomtól 2 1/2 mérföldre: 385 katolikus és 15 zsidó lakos. Díszesítik a földes uraságok szép lakházai gyönyörű gyümöl­csös kertjei. Homokos földje van, juhtenyésztésre kedvező. Bora és malmai vannak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Karva, kisközség, a Duna balpartján. 98 háza és 800 magyar lakosa van, a kik jobbára róm. katholikusok. Határa 2775 kat. hold. A Tardos nemzetség ősi birtoka. Első ízben 1245-ben említik, mely évben Köbölkúti Péter itteni birtokát Miklósnak, a királyi hírnökök mesterének adta el. Unokái Karvai Miklós fiai Zovárd és Csák, a kik testvéreikkel, Miklóssal és Péterrel az 1283-ban tartott osztály alkalmával Karván egy eke földet nyertek. Bővebben