Kassabéla

Kassabéla a történelmi Abaúj vármegye északnyugati sarkában, a Gömör-Szepesi-érchegység (Szlovák-érchegység) keleti részéhez tartozó Kassai-hegység szívében, a Hernád jobb oldali mellékvizének, a Bélai-pataknak (Belá) a völgyében, 378 méteres (határa 324-888 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 20 km-re északnyugatra, Gölnicbányától pedig 22 km-re délkeletre. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig Kassabéla és Kassahámor kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartoztak. Kissolymár 1920-ig kisközségként Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Gölnicbányai járáshoz. Bővebben

Népesség

Kassabéla népessége 2011-ben 981 fő volt, melynek 94,3 százaléka volt szlovák és 0,1 százaléka (1 fő) magyar nemzetiségű, 5,3 %-a nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Lakosságának zöme a 19. század végén is szlovák anyanyelvű volt, 1880-ban 10 (0,9 %), 1890-ben 22 (2,1 %), 1910-ben 37 (4,2 %) lakosát írták össze magyar anyanyelvűként, 1921-ben 29 (3,8 %), 1930-ban már csak egyetlen lakosa vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

Kassabéla névadójának, a Bélai-pataknak azelső írásos említése 1297-ből ismert „flumen Bela” néven. Neve szláv eredetű (Belá, vagyis Fehér-patak). A patak mellett kialakuló település a lakatlan Fekete-erdő területén jött létre a 13. század végén, Szent Jánosnak szentelt temploma 1311-ben már állt, első nevét (Jánosfalva) is a templom védőszentjéről kapta. Bővebben

Mai jelentősége

Kassabéla legfontosabb gazdasági ágazata az idegenforgalom (számos üdülőkörzet, több szálloda és penzió), de erdőgazdálkodása, juh- és szarvasmarhatenyésztése is említést érdemel. A községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma modern stílusban épült 1938-1941 között, kegyképként tisztelt, Szűz Máriát ábrázoló barokk oltárképe 1781-ben készült. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BELLA. vagy Béla. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kassához, mellynek tulajdona, nem meszsze. Határja termésbéli tulajdonságaira nézve hasonlít Baksához, harmadik Osztálybéli. HÁMOR. vagy Hammer. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, és G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Vármegyének határa szélén, Belárdnak filiája, minthogy itt Kassa Városa sok vasat készíttete, onnan vette a’ helység is a’ maga nevezetét. lakosai tótok, erőss, és izmos emberek, sovány a’ termő földgyök, fával való kereskedésből élnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Béla, hegyek között fekvő tót falu, Abauj vgyében; Kassához 2 mfd. a szepesi országútban: 1044 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Réz-bánya. Szántófölde kevés és sovány; erdeje, különösen fenyvese szép. F. u. Kassa városa. Hámor, tót falu, Abauj vármegyében, Szepes vmegye szélén. Egy patak két felé választván; nagyobb része 586 kath., 5 evang. lak. Abaujhoz tartozik, sokkal kisebb része pedig Szepeshez. Van itt vasbánya és vashámor, gyönyörü fenyves erdő. F. u. a Kassa városa, melly ut. postája.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E völgynek felső, fegyvesekkel borított magas hegyek közt kanyargó részeiben, Kassa-Béla és Kassa-Hámor községek határaiban nevezetes és fontos bányák, kohók, vasgyárak és fűrésztelepek vannak. Itt nagy részt Kassa városa a földesúr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A kassai járásban még a nagyrészt Kassa város birtokát képező Kassa-Bélát érjük először, ha a városból északnyugat felé indulunk, a szepesi hegyek alján balra hagyván a kassaiak kies üdülőhelyét, a Bankót. Elragadóan szép és változatos tájrészletek, sűrü erdőségek, sziklacsoportozatok, a mészkőhegység érdekes alakzatai gyönyörködtetnek bennünket lépten-nyomon, mialatt egyre magasabbra emelkedünk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kassabéla, v. Abaúj-Torna vm. (Košická Belá, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át 1311 e. Ker. Szt János tit-ra sztelték, a mait 1942: építették. A kegyképként tisztelt Szűz Mária-oltárképet 1781: Prohászka Kristóf festette. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1731: alapították újra. Anyakönyvei 1751-től. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1915: Kassahámor, Kissolymár. ** KTN I:147. - Schem. Cass. 1915:53. - Garas 1955:176.

Helységnévtár

Béla (Kassa-) (Kaschauer Béla) RK. 1125 Kassa, gk. - Kojsov, ág. 19 Gölnic, izr. 6 Rozgony. Hámor (Kassa-) (Kaschauer Hammer), rk. 680 Béla, gk. 1 Kojsov, ág. 32 Göllnicbánya, ref. 1 —. izr. 6 Rozgony. Folkmár (Kis-), rk. 161 Béla, gk. 1 Kojsó, ág. 25 —