Kicsind

A község a Kisalföldön, az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság nyugati lábánál, a Garam bal partján, Párkánytól 10 km-re északra fekszik. A Garamkövesdet Kétfegyvernekkel összekötő, a Garam bal partján végighaladó mellékút halad rajta keresztül. Nyugatról Kőhídgyarmat, északról Kéménd, keletről Garamkövesd, délről pedig Párkány határolja. Keleti határa egyben Esztergom és Párkány megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1938-1940 között Bars-Hont k.e.e. megye Szobi járásához, majd Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott). Területe (7,72 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

1910-ben 654, 1921-ben 697, 1939-ben pedig 674, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népességének több mint egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között a népességfogyás folytatódott (a lakosságszám 431 főről 394-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 2,6 %-ról 9,4 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű (88,6 %) és római katolikus vallású (92,6 %).

Történelem

A kőkorszaktól kezdve ismert és lakott vidék, első írásos említése II. Géza kori, 1157-es. Ekkor már az esztergomi érsekséghez tartozó birtok volt. Mikor 1228-ban a nánai Beszter család elkülönítette az egyházi birtokokat saját birtokaitól, létrejött a ma Kőhídgyarmathoz tartozó Kistata, amelynek lakói később megalapították a mai bal parti Kicsind települést. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. A Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KICSEND, vagy Kicsénd. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Kövesd, Szalka, és Bajta falukhoz nem meszsze, Rákótzinak idejekor el pusztíttatott vala, határja Kéménd felé síkos, Garam vize mentében nagy része a’ hegyek miatt soványas, fájok van, ’s legelőjök is, réttyeik jók, de Garam vize réttyeiknek ártalmokra van néha, borok is terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kicsind, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, a Garan bal partján, Esztergomhoz 1 mfld: 410 kath. lak. Földje hegyes és sovány, de bora jó. F. u. az esztergomi seminarium. A lakosok birnak 471 hold harmadik osztályu szántóföldet, 170 h. rétet, és 557 1/2 kapa szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kicsind, kisközség, a Garam partján. 137 háza és 735 róm. kath. vallású, magyar ajkú lakosa van. Határa 1342 kat. hold. Az 1593. évi adóösszeírásban a hódoltsági falvak között fordul elő. Ekkor 2 portája volt, míg 1609-ben 3, 1647-ben 4 1/2. Az 1613. évi összeírásban az esztergomi káptalan szerepel földesuraként. A XVII. század második felében elpusztult. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kicsind. A község területe 1342 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 674.