Kolozsnéma

Az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásához tartozik. 1920-ig Komárom vámegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Csehszlovákiához kerülve a Komáromi járáshoz tartozott 1923-1949 között, 1949-1960 között pedig a Nagymegyeri járáshoz. Területe minimális mértékben változott 1921-hez képest (11,81 km²-ről 12,04 km²-re).

Népesség

Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű. A 20. század során lakosságszáma csaknem a felére csökkent. A község lakosságának többsége római katolikus vallású, de jelentős a reformátusok aránya is (20 % 2011-ben).

Történelem

Első okleveles említése 1168-ból maradt fenn villa Néma alakban s ez időben a komáromi vár tartozéka. 1216-ból a Némái Kolosok nevében fordul elő. Némái Kolos Jeromos 1435-ben kap rá királyi adományt. 1522-ben Egyházas-Néma alakban tűnik elő s egy ideig a Vas-nemzetség birtokolja, majd Désy Boldizsár a földesura. A török dúlása után a Lengyel-család kezére kerül, de birtokkal bír itt az idők folyamán a Káldy-család is, majd jórészt a pannonhalmi apátság kerül tulajdonba. Bővebben

Mai jelentősége

Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. A községben 1962 óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÉMA. Kállós Néma. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, reformátusok, fekszik Csicsónak szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye jó van, el adásra alkalmatos módgya, legelőjét, 671és réttyeit, néha az áradások járják.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kolozsnéma, dunamenti magyar nagyközség neve már 1168-ban villa Nema alakban fordul elő, a mikor egy része a komáromi vár tartozéka. 1216-ban már a Némai Kolosok nevében jelenik meg. 1260-70 között Konrad comes de villa Nema is említve van, és ekkor negyedrésze komáromi várbirtok, a többi pedig Konrád comesé. 1435-ben Némai Kolos Jakab fia Jeromost iktatják birtokába, a mikor azonban Losonczy István bán fia László e beiktatás ellen tiltakozik. Bővebben