Komáromcsehi

Komáromcsehi Érsekújvártól 23 km-re keletre, Udvardtól 13 km-re, Komáromtól 43 km-re északkeletre, a Garammenti-hátság nyugati oldalának nyugat felé az Alsó-Nyitramente síkvidékébe olvadó alacsony dombvidékén fekszik, a 225 méter magas Kezrik-domb nyugati lábánál, a Baromlaki-patak (v. Csehi-patak) völgyében. A falu déli szélén kis víztárolót alakítottak ki a Baromlaki-patakon. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1920-1938 között az Udvardi járással megegyező területű Ógyallai járáshoz. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor azonban 8 másik, korábban Komárom megyéhez tartozó községgel együtt az újonnan létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került és végig a (változó területű) Érsekújvári járás községe maradt. Területe (11,85 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1910-21-ben 11,84 km²).

Népesség

Komáromcsehi a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század első felében még vegyes lakosságú, mára csaknem teljesen szlovák nemzetiségűvé vált község (1991-ben a lakosság 1,9 %-a, 2011-ben 3,7 %-a volt magyar nemzetiségű). A 18. században szlovákokkal újratelepített falu lakosságának 1910-ben még négyötöde szlováknak vallotta magát, 1921-ben azonban (a Csehszlovákiához csatolás ellenére) már magyar többséget (63,2 %) mutatott ki a statisztika, akárcsak 1938-ban, amikor a lakosság 59,7 %-a magyarnak, 40,2 %-a pedig szlováknak vallotta magát. Bővebben

Történelem

A mai község területe 12-13. században az esztergomi káptalan birtoka volt. 1419-ben "Felsewchey" néven említik először, majd 1497-ben "Superior Chey" alakban szerepel. A 15. században a huszita hadjáratok résztvevői (innen a név) telepedtek itt le, két különálló faluban (Alsó- és Felsőcsehi). A 16.-17. században a törökökkel vívott harcok során elnéptelenedett, 1552-ben 12, 1576-ban pedig mindössze négy házat találtak itt az összeírók, 1669-ben is az elpusztult falvak között említik, később a korábbi Alsócsehi helyén települt újjá már csak Csehi néven. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, számottevő idegenforgalmú (sífelvonó) községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1735-ben, a 20. század elején nyerte el jelenlegi alakját. Előtte áll Nepomuki Szent János szobra.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSEHI. Elegyes tót falu Komárom Vármegyében, birtokosai Baranyai, és külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Nyitra Vármegyének szomszédságában, Érsek Újvártól két mértföldnyire, Szemeréhez közel, mellynek filiája, határjában réttye, és legelője elegendő, szőlei ellenben harmadik Osztálybéli borokat teremnek, egyéb középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csehi, tót-magyar falu, Komárom vgyében, fekszik Bars vgye szélén jó magas hegyek közt; Érsekujvárhoz 3 és 1/2 mfdnyire. Hegyes s már tagositott határa 4000 holdból áll, mellyből 10 telek után 350 h. urbériség, 1650 h. pedig majorság. Földe fekete agyag, terem rozsot, búzát, árpát és zabot; számlál 332 kath., 78 ref., 16 zsidót; kath. fiókegyházzal. F. u. Lipovniczky Vilmos, Jaross, Mátéfy, és Diósy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csehi, Bars vármegye határán fekvő, magyar és tót vegyes kisközség. Házainak száma 89, lakosaié, a kik nagyobb részben római katolikusok, 560. Postája Kolta, távírója és vasúti állomása pedig Udvard. Első nyomára 1419-ben bukkanunk, a mikor Zsigmond király Felső-Csehit Nagyöredy Istvánnak adományozza. Ugyanekkor Kis-Csehi is említve van. 1419-ben Csehy Ágoston Alsó- és Felső-Csehi negyedrészét, mely előbb Gyöpös Lászlóé volt, zálogba adja. Bővebben

Helységnévtár

Csehi, rk, 432 Szemere, ág. 1 - , ref. 53 Perbete, izr. 10 Kolta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Komáromcsehi. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hasztergán, Jarossmajor. A község területe 2059 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 660.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Komáromcsehi kk. érsekújvári járás. Első nyomára 1469-ben találunk. A török felperzseli, 1669-ben mint elpusztult községet említik. Temploma 1790-ből. Területe: 2.058. Lakosság: 660. Ebből magy.: 394, szlovák: 265. Magy. beszél: 488. Vallás szerint: r. k. 584, ref. 68, izr. 8. Fb. I. 1, II. 10, III. 97. Községi bíró: Kovács János. R. K. népiskola. Önk. Bővebben