Korláti

A község az Ajnácskői-hegység északi részén, a Kis-Bucsony (470 m) keleti lábánál, a Korláti-patak mentén fekszik, Feledtől 15 km-re nyugatra. Korláti zsákfalu, közúton egyetlen, Balogfaláról ide vezető mellékúton (5 km) közelíthető meg. A 3,5 km-re fekvő Gömörsíd (és Fülek) felé csak erdei út teremt összeköttetést. Területének több mint felét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci (1913-ig Füleki) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Feledi járáshoz csatolták, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd 1960-tól a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (7,93 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 7,94 km²).

Népesség

Az 1880-ban még alig 168 lakosú apró település a korláti kőbánya 1895-ös megnyitása után gyors növekedésnek indult, 1910-ig csaknem meghétszerezte lakosságát. 1910-ben 1145, 1921-ben 828, 1938-ban pedig 935, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében lakosságának több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 között népességszáma további egynegyedével csökkent (433 főről 323-ra). Bővebben

Történelem

A település a 13. század második felében keletkezett, 1341-ben „Conradfeulde” néven említik először. A Szécsényi család birtoka volt. 1342-ben „Korlathteluky”, 1489-ben „Korlathy” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 17. századtól több nemesi család birtoka. 1762-ben itt született Kováts Mihály orvos, az első magyar nyelvű kémia és törvényszéki orvostan könyvek szerzője, az MTA levelező tagja. Bővebben

Mai jelentősége

Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1938-1939-ben épült szecessziós stílusban. A településen egy 19. századi klasszicista stílusú kúria is található, melyben korábban gyermekotthon működött. Határában ásványvízforrás (csevice) található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KORLÁK. Magyar falu Nográd Várm. földes Ura B. Prónay Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Várgedéhez közel, és annak filiája, határja középtermékenységű, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Korlát, Nógrád m. meredek hegyek közé szorult magyar falu: 129 kath., 17 evang. lak. F. u. Záborszky Antal. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Korláti. (Ezelőtt Korlát.) Gömör vármegye határán fekvő magyar kisközség. Van 52 háza és 1144, róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Balogfala. 1342-ben Korlátteleki néven említik az oklevelek. Ekkor Szécsényi Tamás birtoka, a ki Zagyvafői Miklós fia Petőnek adta cserébe Szinóbányáért. 1478-1483-ban Korláthi alakban találjuk feljegyezve. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Korláti. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bányatető, Cövekfalva, Korláti kőbánya. A község területe 1380 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 935.