Mocsonok

Mocsonok a Nyitrai-hátság nyugati részén, 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Vágsellyétől 11 km-re északkeletre, Szeredtől 19 km-re délkeletre, Nyitrától 18 km-re délnyugatra, Királyi közvetlen déli szomszédságában. 112-198 méteres magasságban fekvő határának legnagyobb része szántóföld, az erdők mintegy egyötödét foglalják el, legnagyobb erdőterülete a Mocsonoktól délkeletre húzódó Községi-erdő. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként (1871-ig mezővárosként) Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Vágsellyei járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz (Nyitra megye, Nyitrai járás) csatolták. 1975-1990 között hozzácsatolták Királyit. Területe (46,39 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott: 1950 után határából 6 hektárt Királyihoz csatoltak át. Mocsonok a Vágsellyei járás legnagyobb területű községe.

Népesség

Mocsonok a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, néprajzi szempontból a szűkebb értelemben vett Mátyusföld legkeletebbi községe. Vágsellye után Mocsonok a Vágsellyei járás második legnépesebb települése. 2011-ben 4283 lakosának túlnyomó többsége (94,9 %) szlovák nemzetiségű volt. A szlovák többségű községben a 19. század közepéig számottevő német, a 20. Bővebben

Történelem

Első írásos említését 1113-ban a zobori apátság oklevelében „Mussenic” néven találjuk. Neve szláv eredetű, a vértanú jelentésű „mučeník” szóból ered. Plébániája 1332-ben már létezett. A középkorban a zobori apátság és az esztergomi érsekség, majd 1494-től a nyitrai püspökség birtoka volt. 1530-ban a Nyitra megyét érő első török támadás során felégették (35 felégetett és 16 másik elpusztított ház szerepel az akkori összeírásban), lakossága a közeli erdőkbe menekült. Bővebben

Mai jelentősége

A városiasodó község határában található Szlovákia vegyiparának egyik legfontosabb nagyüzeme, a Duslo vegyikombinát (műtrágyagyártás, műgumigyártás), mely egyike a legnagyobb foglalkoztatóknak. Számottevő mezőgazdasága is (gabonatermesztés, szőlőművelés). Legfontosabb műemléke az egykori püspöki kastély, mely 1840-50 között klasszicista stílusban épült, értékes park tartozik hozzá. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MOCSONAK. Magyar mező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, a’ kinek épülete által díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához mintegy 2 órányira, Ispotállya is vagyon, határja jó, fája van, szőleje középszerű, malma helyben, el adásra jó módgya van. GARÁZDA. Vendég fogadó Nyitra Vármegyében, fekszik Motsonakhoz nem meszsze, és annak filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mocsonok, magyar m. v. Nyitra vmegyében, Nyitrától nyugotra 2 mfdnyire: 1821 kath., 7 zsidó lak. A városnak egy nagy részét ez előtt 60 esztendőkkel német bevándorlók szállották meg; de ezek most magyarul mind tudnak, sőt nagy részük egészen elmagyarosodott. – Ékességére szolgál a kath. paroch. templom; főképen pedig a püspöki palota s kert. Határa termékeny, de sok helyett ingoványos; erdeje szép; rétje legelője jó; szőlőhegye tágas, azonban nagyon közönséges bort terem; van vizimalma. F. u. a nyitrai püspök s feje egy uradalomnak. Garázda, puszta, Nyitra vmegyében, Mocsonakhoz tartozik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább van Mocsonok, a nyitrai püspök birtoka, régi katholikus templommal, szép kastélylyal és parkkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mocsonok, nagyközség a Vág völgyében. Lakosai túlnyomóan tótajkuak, számuk 2812, vallásuk r. kath., ezenkivül 259 izraelita. Postája van, táviró- és vasúti állomása Tornócz. A községben egy kath. templom és egy kápolna van. Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb kiterjedésü uradalma, nagyszabásu kastélya és díszes parkja van. A szép emeletes kastélyt néhai Palugyay Imre, volt nyitrai püspök építtette. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Mocsonok, v. Nyitra vm. (Močenok, Szl.): 1. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái: 1904: Berencs, Csápor, Köröskény, Nyitraivánka, Üreg. - 2. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át Szt Kelemen pápa tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1673-tól. Kegyura 1880: a nyitrai pp. Anyanyelve 1880: m., szl. - Filiája 1917: Királyi. - 1950. IV. 13/14. éjjelén a ~i internáló táborba hurcolták a komm. Bővebben

Helységnévtár

Mocsonok, [Garazdai p., Szeki malom, Lapos major, Biroczy major, Zelenay major], RK. 2382 Nyitra, ág. 1 - , izr. 132 Vág-Vecse.