Nagymad

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz keleti részén fekszik, Dunaszerdahelytől 5,5 km-re délkeletre, Nyékvárkonytól 5 km-re északkeletre. Mellékutak kötik össze Pódatejeden (3 km) keresztül Dunaszerdahellyel, Nyékvárkonnyal, Albárral (3 km) és Padánnyal (3,5 km). Északról Pódatejed, Hegyéte és Albár, délkeletről Alistál, délről Padány, nyugatról pedig Nyékvárkony községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisk˜özségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1960-1990 között Albárhoz tartozott. Területe (7,71 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

A község népessége 1910-1939 között egyötödével nőtt és elérte az 523 főt. Önállóságának visszanyerése után, 1991-ben 463, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1991-2001 közötti periódusra a stagnálás jellemző, 2001-2011 között azonban (főként a betelepülés eredményeként) a népesség 12,6 %-al nőtt, ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya csaknem megháromszorozódott és elérte a 11 %-ot. Bővebben

Történelem

Ősrégi csallóközi falu, amelynek első lakói a nyugati gyepüt védő határőrök voltak. A község királyi birtok volt, 1254-ből származik első ismert írásos említése. A hagyomány szerint Mátyás királynak vadásztanyája volt az itt található erdőben, ahol gyakran és szívesen tartózkodott. Ehhez kapcsolódik az anekdota, miszerint a helyiek azzal váltották ki a király haragját, hogy távollétében kivágták az egyik kedves körtefáját. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Református temploma egy korábbi fatemplom helyén 1886-ban klasszicista, római katolikus (Nepomuki Szent Jánosnak szentelt) temploma 1869-ben neoklasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MÁD. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai kevés katolikusok, és többen reformátusok fekszik Albárhoz nem meszsze, Alistál, és Perényi pusztával határos; határja leg inkább rozsot terem, káposztát, kukoritzát középszerűen, erdője nints, réttye kevés, piatza Szerdahelyen és Samarján van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mad (Nagy), magyar falu, Poson vmegyében, Szerdahelytől délre 1/2 órányira. Táplál 316 kath., 3 evang., 285 ref., 13 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, s ekklézsia. Határának egy része vizenyős; rétje, legelője bőven, sok burgonya. Közönséges vélekedés, hogy hajdan Corvin Mátyás itt gyakran mulatozott, s innen származott azon anekdota is, mintha egyszer távollétében a nagy-madiak egy kedves kis körtvély-fáját kivágván, őket megátkozta, s „csiribiri rosz embereknek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mad, alsócsallóközi magyar kisközség, 96 házzal és 470, egyenlő részben róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Királyi birtok volt, a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékből is. A király vadásztanyája állítólag a község mellett elterülő nagy erdőben lett volna. A község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. Református temploma 1788-ban épült. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. A falu postája Dunaszerdahely, távírója és vasúti állomása pedig Albár.