Nagytoronya

A község a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy peremén, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, Sátoraljaújhelytől 11 km-re északkeletre, Tőketerebestől 25 km-re délre. Mellékutak kötik össze Kistoronyával (1,5 km), és Csörgővel (3,5 km). Határának több mint felét erdő borítja, magas a szőlők és gyümölcsösök aránya is. Nyugatról Csörgő, északról Legenye, Velejte és Gercsely, keletről Kiszte, Kásó és Céke, délről pedig Kistoronya községekkel határos. Északi határát a Kincses-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, majd a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1964-ben a szomszédos Kistoronyával egyesítették Toronya („Tŕňa“) néven, 1990-ben vált újra önálló községgé. 1950 után határának egy részét (7,7 %-át) Csörgőhöz csatolták, területe (1910-38-hoz képest) 15,28 km²-ről 14,11 km²-re csökkent.

Népesség

Nagytoronya a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század első felében vegyes lakosságú falu volt magyar többséggel, jelentős szlovák kisebbséggel (1910-ben 22%, 1921-ben 20,1 %). 1910-ben 762, 1921-ben 675, 1938-ban pedig 978 lakosa volt, 1921-ben a lakosság 79,3 %-a volt magyar nemzetiségű. A század első felében magát még többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a 20. Bővebben

Történelem

1220-ban Tolna néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban Thorona, 1321-ben Turuna, 1336-ban Toroyna, 1441-ben Nagythoronya alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. Bővebben

Mai jelentősége

Szőlőtermesztéséről híres község, a Tokaji-borvidék szlovákiai részének legészakabbi települése. Református temploma a 13. században épült eredetileg román stílusban, 1834-ban empire stílusban építették át. Szentháromságnak szentelt görög katolikus temploma 1828-ban klasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagytoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik s 156 háza és 751, túlnyomóan tótajkú s gör. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Csörgő, távírója Sátoraljaújhely. Első nyomát már 1254-ben találjuk, a mikor Balasey nevű ura bizonyos földeket Simon fiától fisszavásárolt. Egyebekben sorsa mindenben összefügg Kistoronyáéval, a hol erről a községről is megemlékezünk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagytoronya, v. Zemplén vm. (Vel'ká Třňa, Szl.): g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. újhelyi esp. ker-ében. - 1828: alapították. Tp-át Szentlélek tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1828-tól. Anyanyelve 1880: rutén, m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 278 r.k., 302 g.k., 10 ev., 192 ref., 19 izr., össz. 807. ** Schem. Univ. 1842:637.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagytoronya. ösi település, 1067-ben már létezett Felsew-Turuny néven. A XIII. században Tolna alakban írták. 1221-ben II. Endre kolostort alapított a községben. 1254-ben Balasey nevezetű a birtokosa. 1380-ban Perényi Miklósé, 1390-ben felerészben a Clarissza apácák kapják Zsigmond királytól. A XV. században a Semseyek, Czékeyek, a XVI. században a Buttkayak is földesurak itt. Az összeomlás előtti időkben Széchenyi Bertalan grófnak volt itt nagyobb uradalma. A község területe 2655 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 978.