Naszvad

A település a Nyitra és a Zsitva folyók közötti síkságon, a Nyitra bal partján, 109–114 méter tengerszint feletti magasságban, Komáromtól 23 km-re északra, Ógyallától 10 kilométerre északnyugatra, Érsekújvártól 7 kilométerre délnyugatra található. Területe az Érsekújvári-sík és az Alsó-Vágmente kistájakra esik. Délről Ímely és Vágfüzes, nyugatról Gúta, keletről Bajcs, északról Érsekújvár határolja. Katasztere nyugaton egészen a Vág-Dunáig nyúlik. Országutak kötik össze Gútával, Érsekújvárral és Ímelyen keresztül Ógyallával.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járáshoz tartozott nagyközségként. A csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz tartozott 1960-ig, amikor a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe 1968-ban 5,34 km²-el (8,4 %) csökkent, amikor Csörgőt és Levelest az újonnan alakult Vágfüzeshez csatolták.

Népesség

1921-ben lakosságának még 95 %-a magyar nemzetiségű volt, az 1945 utáni tömeges kitelepítéssel és magyarországi szlovákok betelepítésével változott meg alapvetően nemzetiségi összetétele (a lakosságcserével leginkább sújtott községek egyike volt). A község lakossága nem változott jelentős mértékben az elmúlt évszázadban, a magyarok arányszáma viszont folyamatosan csökken, már alig több, mint a lakosság felét teszik ki. Számottevő a romák aránya is (8 %). A lakosság több mint 2/3-a (1921-ben még 99 %) római katolikus vallású, de jelen vannak Naszvadon az evangélikusok és a baptisták is.

Történelem

A területen korán megtelepedett a magyarság. A falu határából előkerült honfoglaláskori sírokat Szőke Béla régész vezetésével az 1940-es évek legelején tárták fel. A település első említése – Naswod formában – 1269-ből való. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Első említésekor az esztergomi érsekség faluja, sőt uradalmi központja. Bővebben

Mai jelentősége

Egyike Szlovákia legnépesebb községeinek. Hagyományosan mezőgazdasági község (fóliás zöldségtermesztés), a 2000-es években ipari park is létesült (műanyagipar). 2008-ban feltárt termálvízforrására fürdőt építenek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NASZVAD. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Érsek Ujvárhoz mértföldnyire, legelője elég, réttye alkalmatos, nádgya van, réttyeit, és legelőit néha áradások járják.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Naszvad, magyar falu, Komárom vgyében, Komáromhoz északra 2 1/4 mfdnyire a Nyitra partján. Határa egész a Vághig kiterjed, s az áradásoknak annyira ki van téve, hogy 12000 holdnyi határából 8500 holdat vizjárta földnek mondhatunk. Földe részint fekete homokos, részint lapályos és öntéses; rét igen sok, de nem a legjobb szénát termi. Lakja 2385 kath., 7 evang., és 17 zsidó. Kath. anyaszentegyház. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Naszvad, nyitramegyei magyar nagyközség. Házainak száma 630, róm. kath. vallású lakosaié 3852. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Érsekújvár. Ősidők óta megült terület, a hol kovakőleletre bukkantak, határában pedig pogánykori halom van. Az esztergomi érsekség 109ősi birtoka, melyet Csák Máté vezére: Chellus, a XIV. század legelején elpusztított, a mi ellen az érsekség tiltakozott. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Naszvad, v. Komárom vm. (Nesvady, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. - 1269: Novum Naswod. 1285: már létezett. Első tp-a vsz. 1328-30: épült, Szt Mór és vértanú társai tiszt-ére. Nagyobb javítást 1704 k. végeztek, 1747: teljesen felújították. A mai tp. 1781-82: épült Szt József, Szűz Mária jegyese tiszt-ére. A szószék a 18 sz. Bővebben