Nemesmartonfala

A község a Gömöri-medence középső részén fekszik, a Rima-folyó bal partjának közelében, a folyó teraszán, a Tehány-patak mentén Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, Feledtől 10 km-re keletre, Rimaszécstől 5 km-re nyugatra. a Fülek-Bánréve vasútvonal mentén. Áthalad rajta az 571-es (Fülek-Sajószentkirály) út, mellékút köti össze Dobócán (1,5 km) keresztül Rimasimonyival (6 km). Délnyugatról Dobóca, nyugatról Gernyőpuszta (Bottovo), keletről Kacagópuszta (Orávka), délkeletről (rövid szakaszon) Rimaszécs, délről pedig Harmac községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1910/38-hoz képest (3,73 km²) területe 5 hektárral gyarapodott (3,78 km²).

Népesség

1910-ben 278, 1921-ben 256, 1938-ban pedig 201, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Népessége a 21. század elejére kicserélődött, mára túlnyomó többségét (főként magyar nemzetiségű) romák alkotják (70,9 %). 1991-2001 között népessége még csökkent, 2001-2011 között azonban már 15,6 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (199 főről 230-ra). Bővebben

Történelem

Valószínűleg a 13. század végén alakult ki, eredetileg valószíníleg a Jenő-törzstöredék szállásterületéhez tartozott. A rimavölgyi honfoglaló magyarság alapítása, a középkortól kezdve végig magyar lakossággal. 1427-ben az adóösszeírásban „Martonfalua” néven említik először, ekkor a Jeneyek 14 portát bírtak a településen. A középkorban temploma is volt. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1760-ban épült barokk-klasszicista stílusban. A falutól északra, a Tehány-patakon épült nemesmartonfalai víztározó értékes vízi és mocsári állatvilágát 1988-ban védetté nyilvánították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MÁRTONFALVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobócznak szomszédságában, mellynek filiája, határja ha trágyásztatik gabonát termő, piatzozása 1, 4, 5 mértföld van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Martonfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rima-Szécshez 1/2 mfdnyire: a Rima mellett, 48 kath., 359 ref. lak., kiknek több felénél nemes. Ref. anyaszentegyház. Jó föld, rét és legelő. Ut. posta Putnok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mártonfalva, rimamenti magyar kisközség, 76 házzal és 285, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E község mai nevén 1427-ben a Jeney család birtoka. 1467-ben a vizslási Barócz család a földesura. Később a község lakosai nemesi szabadalmakat nyernek és azóta a köznemesek a birtokosok. Református temploma 1760 körül épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemesmartonfala. A község területe 650 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 201.