Nyékvárkony

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén fekszik, Dunaszerdahelytől 7 km-re délre, Bőstől 5,5 km-re északra. Az 507-es (Dunaszerdahely-Bős) út áthalad a településen, mellékút köti össze Egyházaskarcsával (6 km) és Nagymaddal (5 km). Északnyugatról Egyházkarcsa, északról Dunaszerdahely, északkeletről Pódatejed és Nagymad, keletről Padány, délről Bős, nyugatról Dercsika községekkel határos. Határa délnyugaton egy ponton (Négyes-határ) érintkezik Bakáéval. Egybeépült településrészeit, Csallóköznyéket és Várkonyt a Bősi-csatorna választja el egymástól.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Csallóköznyék és Várkony egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Bővebben

Népesség

A község népessége 1940-ben 1732, mely 42,6 %-al nőtt 1991-ig, azóta lassú növekedés a jellemző (1991-2011 között 4,4 %). A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-től megduplázódott és arányuk meghaladta a 12 %-ot. A lakosság 2,7 %-át alkotó romák a többségi lakosságtól elkülönülten élnek Malomhelyen. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású (86,1 %). A lakosság 42 %-a él Csallóköznyéken, 58 %-a Várkonyban.

Történelem

A település két részből áll, Nyékből és Várkonyból, amelyek korábban különálló községek voltak. Várkonyt 1015-ben említik először oklevélben, amivel az egyik legkorábbi írásban említett magyar település, neve azonban ennél is korábbi megtelepedésre utal. A magyarok varhunoknak (avar-hunok) nevezték az avarokat, ezért valószínűleg avar település lehetett, noha ennek régészeti nyomait még nem találták. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik. A Pfeiffer Mátyás által az Amadék régi kastélya helyén a 20. század elején emelt kastélyban jelenleg szálloda működik. Középkori eredetű, Szent Jakabnak szentelt római katolikus temploma mai alakját a 18. században nyerte el. Tájháza 1988-ban létesült, a barokk Szentháromság-kápolna 1740-ben épült. A községben korábban az Elektrosvitnek működött üzeme.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÁRKONY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Amade Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyékihez közel; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, legelője, réttye, és erdeje is van; piatza Szerdahelyen, és Somorján. NYÉK. Két falu Posony Várm. egyiknek földes Ura G. Eszterházy Uraság, melly fekszik Hídas Kürthöz 1/4 órányira, és annak filiája, másiknak pedig több Urak, ez fekszik Ollas Tejedhez 1/2 órányira, Várkonyhoz sem meszsze, és annak filiája, lakosai katolikusok, harántbéli földgyeik az Alsó Csallóközi járásban lévén közép termékenységűek réttyeik, és erdőjik jók, a’ másiknak réttye, legelője jó, de erdeje nints, piatzozások Szerdahelyen, és Somorjában.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Várkony, Poson vm. magyar falu, Bőshöz 3 fertálynyira. Számlál 395 kath., 1 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, tehenészete, fáczános kertje. Fő gazdagsága sok rétjeiben, s legelőjében áll; erdeje is derék. F. u. gr. Amade örök. Nyék, magyar falu, Poson vmegyében, Bőshöz 1 órányira, lapályos vidéken. Lakja 540 kath., 26 zsidó. Szénája nagy bőséggel, kivált ha az esztendő szárazabb, azonban idegen marha nem kedvesen eszi. Szarvasmarhát, lovat, szépet nevel, szántóföldjei perjések. Birtokosai több nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csallóköz-Nyék, alsócsallóközi magyar kisközség, 85 házzal és 508 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt, melyről már 1165-ben emlékeznek az okiratok, Neek néven. 1245-ben IV. Béla Moch fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Várkony, Nyékvárkony, v. Pozsony vm. (Vrakúň, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. – 1300: már létezett. Tp-át id. Szt Jakab tit-ra sztelték. Akv. 1691-től. Kegyura 1880: Schmertzing Tádé br. Anyanyelve 1880: m. – Filiája 1917: Csallóköznyék. – Lakói 1940: 1712 r.k., 1 g.k., 6 ev., 6 ref., 12 izr., össz. 1737 ; 1991: össz. 2470, m. 2305 (93,32%); 2001: össz. 2537, m. 2351 (92,67%). ** Némethy 1894:308. – Pozsony vm. 1895:125. – Gerecze II:686. – Schem. Strig. 1917:185.