Otrokócs

A község a Gömöri-medence keleti részén, az alsó Turóc-völgyben, a Turóc-patak bal partján, a Rás-patak torkolatánál fekszik, az 532-es (Beje-Nagyrőce) országút mentén, Tornaljától 5 km-re északnyugatra. Keletről a Licei-dombság, nyugatról a Vályi-dombság övezi, határának mintegy egyötödét erdő borítja. Délnyugatról Kálosa, délről Zsór és Tornalja (Beje katasztere), keletről Sajógömör, északról Lőkös, északnyugatról pedig Felsőrás községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (5,38 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 210, 1921-ben 230, 1938-ban pedig 217, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Magyar többségét (2011-ben 68,5 %) napjainkig megőrizte, a lakosság kevesebb mint egyharmada (29,9 %) szlovák nemzetiségű. Lakosságának több mint egyharmada (34,5 %) a roma etnikumhoz tartozik. Bővebben

Történelem

A 12. század közepén jött létre itt település, a gömöri várispánsághoz tartozó területen. Névadójának és az itt elsőként letelepült, valószínűleg szláv származású Atracsikot tartják, akinek fiait 1274-ben a várjobbágyságból a királyi szerviensek közé emelték. 1274-ben IV. László oklevelében Atrachyk néven említik először. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Református temploma 1815-1827 között épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az ezen völgyben fekvő Otrokocs, Lőkösháza kis helységek földmíves lakói mind régi nemesek utódai.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Otrokocs. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Otrokocsi puszta. A község területe 935 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 217.