Serke

A község a Rima-medence délnyugati részén, a Rima-folyó jobb partján fekszik, Feledtől 2,5 km-re délkeletre, Rimaszombattól 14 km-re délre, Rimaszécstől 13 km-re nyugatra. Mellékút köti össze Rimasimonyival (2,5 km) és Feleddel, területén keresztülhalad a Fülek-Bánréve vasútvonal. Határának nyugati részét a Gömöri-erdőhát erdős dombvidéke borítja, keleti részét a Gömöri-medence nagyrészt mezőgazdaságilag művelt, 180-200 méteres, enyhén hullámos medencéje foglalja el. Határának mintegy egyharmadát erdő borítja. Nyugatról Feled, délnyugatról Gesztete, délkeletről Darnya, keletről Rimasimonyi, északkeletről (rövid szakaszon) Dobóca és Gernyőpuszta községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (17,71 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 955, 1921-ben 1017, 1938-ban pedig 1050, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége egyötödével csökkent, 1991-2011 között ez a folyamat megfordult és (az eredeti lakosság kicserélődésével és a romák többségbe kerülésével összefüggésben) 14,7 %-os népességgyarapodás figyelhető meg (lakosságszáma 818 főről 938-ra nőtt). Bővebben

Történelem

A települést 1264-ben „Sirque” alakban említik először. 1274-ben „Cherke”, 1427-ben „Serke” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 64 portája adózott. Lakossága eredetileg várnépség volt, majd a falu a Rátold-nembeli Vay-család, később a Vass-család birtoka lesz, a 17. század második felétől a Rákóczi-család birtoka volt. A várat 1274 után valószínűleg a Rátót nembeli Dezső, a Kaplai család őse építtette, eredeti neve Kapla. Bővebben

Mai jelentősége

A község 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Határában napkollektoros erőmű működik. Gótikus alapokon épült református temploma 1718-ban reneszánsz-barokk, nemesi kúriája a 19. század közepén klasszicista stílusban épült. A közeli (379 méter magas) Kapla-hegyen találhatók a középkori Serke (Kapla) várának romjai. A Gömöry-kastélyt a Szilassy-család építtette késő barokk stílusban 1750 és 1770 között, ma romos állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SERKE. Sirkovcze. Magy. falu Gömör Várm. Urai több Urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Feledhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, legelője szoros, fája nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Serke, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszombathoz délre 1 1/2 mfdnyire, a Rima mellett, 96 kath., 873 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa nagyobbrészt róna s első osztálybeli. Nyugotra egy dombon fekszik az a vár, mellyet hajdan a Lorándfyak birtak, s melly most romokban hever. Bonfinius ezt Castrum Zirziethun-nak nevezi. F. u. többen.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Serke jómódú község mellett a Rima hirtelen keletre kanyarodik. Várhegyéről, melyen egykor a Lorántffyak vára állott, szép kilátás nyílik kelet felé egészen Putnokig, s éjszaki irányban Rimaszombatig.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Serke, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 203 házzal és 1017 ev. ref. vallású lakossal. E község a Lórántffiak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is látszanak. Az 1244-iki adománylevélben Sisque néven van említve. Lóránt mester 1324-ben már a serkei vár ura, 1443-ban, a mikor György gömöri alispán volt a birtokosa, Giskra hadai foglalták el a várat. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Serke. A Lórántffy-nemzetség már ősi idők óta földbirtokosa volt a községnek és ura a várnak, amely romjaiban még ma is fellelhető. Első ízben Sisque alakban fordul elő egy 1244 évi adománylevélben. 1324-ben Lóránt mester fennhatósága alatt volt a vár. I. Ulászló uralkodásának utolsó évében, amikor Giskra hadai betörtek a Felvidékre, György gömöri alispán védte a várat, de kénytelen volt a túlerőnek meghódolni. Bővebben