Terbegec

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Terbegeci-patak mentén, Ipolyságtól 29 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 11 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 22, Csábtól 11 km-re délnyugatra. Határa dombos, részben mezőgazdaságilag művelt terület, kataszterének mintegy egyharmadát erdő borítja. Délnyugatról Inám és Ipolykeszi, északnyugatról Kőkeszi, északkeletről Szelény, Lukanénye, Bátorfalu és Apátújfalu, délkeletről Leszenye, délről pedig Nagycsalomja, Kiscsalomja és Ipolyharaszti községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (9,48 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 9,50 km²) .

Népesség

1910-ben 274, 1921-ben 293, 1938-ban pedig 333, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 34,1 % volt. 1938-1991 között lakosságának egynegyedét elvesztette, majd 1991-2011 között további 18 %-al csökkent a népessége (245 főről 201-re). A reszlovakizáció eredményeként 1961-re a magyar lakosság ideiglenesen kisebbségbe került (31,2%), de 1991-re a lakosság négyötöde ismét magyarnak vallotta magát. A lakosság többsége (71,6 %-a) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között 14,7 %-ról 23,9 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége (92,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

1247-ben "Trebogoch" alakban említik először. 1260-ban "Trebogost", 1277-ben "Terbegezd", 1295-ben "Trebeguezt", 1381-ben "Terbebech", 1404-ben "Terbegech" alakban említik a korabeli források. A 14. században a nagyobb falvak közé sorolták - ekkor Hont várának uradalmához tartozott, majd a 14. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1791-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TERBEGECZ. Terbusovce. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kőkeszihez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, legelője elég, fája van, szőlő hegye középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Terbegecz, (Terbussovcze), magy. falu, Honth vgyében, 190 kath., 120 evang. lak., kik közt számos nemesek vannak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Terbegecz, magyar kisközség, 47 házzal és 284 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Balassagyarmat, postája Kőkeszi. Már IV. Béla király 1260-ban Vaczik fiainak: Marczel, Bátor, Soph és Hrabor fivéreknek két ekényi földet adományozott itt. Oklevél említi a falut 1295-ben is. A következő században már a vármegye nagyobb községei között szerepel, a mint ez a pápai tizedszedők 1332–37. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Terbegec. Első birtokosai Vaczik fiai: Marczel, Soph, Hrabor és Bátor, akik 1260-ban IV. Béla királytól nyerik adományként. A pápai tizedszedőjegyzékek tanúsága szerint a XIV. század harmincas éveiben virágzó községi élet színhelye, minthogy papja nagy pápai tizedet fizet. Ekkor a község neve Trebekecz írásalakban szerepel. 1381-ben már a Terbegeczi-családot is a helység birtokosai között találjuk. Bővebben