Toporc

1749. június 12-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Innen 1750-ben Helmstadtba ment. Mindkét helyen jogot, filozófiát és teológiát tanult.

Amikor hazájába visszatért, ügyvéd, majd Hont vármegye táblabírája lett. 1758. február 22-én nősült Toporcon. Fia, Fejes János megyei törvényszéki ülnök. Kéziratban több kidolgozott jogi és hittudományi művet hagyott hátra, ezek közül a 93 oldalas Forma processus judicialis az Országos Széchényi Könyvtárban található.

Megyei törvényszéki ülnök, újságíró.

Fejes György jogász és Görgey Julianna fia volt.

Iskoláit Osgyánban és Késmárkon járta, innen Pozsonyba ment, ahol Sztrecskó János György volt a tanára. Bécsben a jog- és államtudományokban képezte magát, ahol különösen Sonnenfels dicséretét vívta ki.

Visszatérve hazájába, Gömör megye aljegyzője lett , emellett a megye levéltárát rendezte. Hivataláról azonban 1795-ben leköszönt és május 11-én Göttingenbe ment, ahol az egyetemen egy évet töltött. 1796-ban hazatért. 1803-ban a kishonti esperesség felügyelőjévé nevezték ki. Itt maga köré gyűjtötte az evangélikus papokat és tanítókat.

Holkó Mátyás kezdeményezésére és az ő segítségével 1808-ban Kishontban irodalmi társaság alakult, Solemnia bibliotheces ev. senioratus Kishontensis néven. Tagjai 1809-től 1832-ig minden évben, rendesen szeptember 13.-án összejöttek és a gyűlésben irodalmi munkálataikat szlovák, latin, magyar és német nyelven felolvasták. Ezeket a munkákat Solemnia memoriae anniversariae bibliothecae Kishontanae ev. A. C. címen adták ki. Fejes elnökölt a gyűléseken, maga is sokat írt és avatott védelmezője volt a szlovák népnek és nyelvnek. A kishonti könyvtárra több könyvet és egy éremgyűjteményt hagyományozott.

Latinul, németül, szlovákul és magyarul egyaránt publikált. 1802-ben németül írt erkölcsfilozófiai értekezése kéziratban maradt.