Vága

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, Galántától 10 km-re északkeletre, Szeredtől 5,5 km-re délkeletre. Áthalad rajta a Nemeskajalt (9 km) Szereddel összekötő mellékút. A község területén keresztülhalad az R1-es (Nagyszombat-Nyitra) autópálya, mely itt keresztezi a Vág folyót. Területének egy részét 1985 óta a Vágkirályfai-víztároló vize borítja. Északnyugatról Alsószerdahely, keletről Sopornya, délről Nemeskajal, nyugatról pedig Galánta határolja. Keleti határát a Vág alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szeredi járáshoz, majd 1960-tól újra a Galántai járáshoz tartozott. Bár az első bécsi döntés Csehszlovákiának ítélte, kicserélték más községekre és 1939. Bővebben

Népesség

Vága a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 2036, 1921-ben 2071, 1939-ben 2211, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1991-2011 közötti időszakra a népességszám lassú növekedése (3,5 %) jellemző (2012 főről 2083-ra). A szlovák nemzetiségűek aránya ebben a 20 éves időszakban 19 %-ról 32,9 %-ra nőtt az asszimiláció következtében. A romák aránya 8,4 %. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású (90,2 %).

Történelem

A helyi hagyomány szerint három, Erdélyből idetelepült család (Nagy-Józsa, Puskás, Szabó) alapította a falut. Első írásos említése azt örökíti meg, hogy a helyi Damján birtokába került, de a 14. század elején már az esztergomi érsekségé volt, és egészen a jobbágyság megszüntetéséig az övé is maradt. A 16. századtól a nagyszombati jezsuita kollégiumhoz tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint kétnyelvű óvoda található (utóbbi organikus stílusban épült 2012-ben). Szent Miklósnak szentelt katolikus temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÁGA. Vagovce. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Vág Szerdahelynek szomszédságában, mellynek filiája; határja 2 nyomásbéli, Vágvize’ áradásaival gyakran károsíttatni szokott.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vágha, (Vagoncze), Poson m. vegyes magyar-tót falu, a Vágh vizénél, ut. p. Szeredhez 1 órányira délre. Lakja 1421 kath., paroch. templommal. Termékeny határa sokat szenved a Vágh kiöntéseitől. F. u. az esztergomi érsek.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Nebojszán termett keményítő angol, német, olasz és orosz piaczokra szállíttatik, míg Vága lakóinak fűzfavesszőfonatai, szekérkasok- és kosárfélék a vidéken örvendenek jó kelendőségnek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vága, a Mátyusföldön fekvő nagyközség, 323 házzal és 2115 róm. kath. vallású lakossal. Régi érseki birtok, mely 1326-ban, a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta, már a mai nevén szerepel. Az 1553-iki portális összeírásba Vaaga alakban 28 portával van felvéve. Hajdan tót község volt, de idővel megmagyarosodott. Ma is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vága (Váhovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi, 2007: a Pozsony-Nagyszombati érsség, galántai B esp-i ker-ében. – A falu 1297: Lodomér érs., 1326: Gyarmati Gergely birtoka.1530: török betörés, 1553: 28 portát írtak össze. Elnéptelenedett, a 18. sz. elején telepítették újra. 1945: az orosz hadsereg bevonulása békés volt, nagypénteken a húsvétra sülő kaláccsal vendégelték meg őket. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vága. Okleveles első nyomát 1326ból leljük, mikor is Gyarmati Gergely addigi birtokosa az esztergomi érsekségnek ajándékozza. Ez időtől Vaga, 1553-ban Vaaga alakban írták. Évszázadokon át napjainkig megmaradt az érsekség birtokában. A török időkben, majd 1918—1938. között a csehektől sokat szenvedett. Róm. kath. temploma 1778-ban épült. Szájhagyomány szerint a községet három székely eredetű halász család: a NagyJózsa-, Puskás- és Szántó-család alapította a XIII. században. Hozzátartozik Várrét-puszta. A község területe 2731 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2211.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vága nk. kj. galántai járás. Régi érseki birtok, amely 1326-ban, amikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta, már a mai nevén szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban Vaaga alakban 28 portával van összeírva. Hagyomány szerint a község halásztelep volt, amit erdélyi székely családok alapítottak. Területe: 2.731 k. h. Lakosság: 2.217. Bővebben