Vecseklő

A község az Ajnácskői-hegység (Cseres-hegység) déli részén, a Medves-fennsík keleti lábánál, a Medvesalján fekszik, Fülektől 24 km-re délkeletre, Feledtől 28 km-re délnyugatra, Salgótarjántól 24 km-re északkeletre. Mellékutak kötik össze a szomszédos Egyházasbásttal (1,5 km) és Tajtival (1,5 km). Maga a falu 290 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, határa nyugaton 460 méteres magasságot ér el. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához (1913-ig Füleki járásához) tartozott. Egyike volt a Medvesalja három Nógrádhoz tartozó falujának, a megye többi részéhez csak nyugati határszakaszán kapcsolódott. Csehszlovákiához csatolása után a Feledi járáshoz csatolták, 1951-1960 között a Füleki, 1960-tól pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

1910-ben 478, 1921-ben 504, 1938-ban pedig 567, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-1991 között) lakosságának több mint egynegyedét elveszítette, 1991-2011 között a népességcsökkenés felgyorsulása figyelhető meg (29,1 %-os csökkenés, 361 főről 256-ra). A község lakossága csaknem kizárólag magyar nemzetiségű ma is ( 2011-ben 89,1 %), a szlovákok aránya 1991-2011 között 2,2 %-ról 7,8 %-ra nőtt. A túlnyomó többség (91,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, de csak a 16. században bukkant fel először az írott forrásokban. Első írásos említése 1548-ban „Weczeklew” alakban történt. Története során több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 9, 1720-ban 15 adózó háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1828-ban 25 házában 270 lakos élt. Bővebben

Mai jelentősége

1845-ben a községben szállt meg Petőfi Sándor utazása során, ennek emlékére 1990-ben a községi hivatal épületének falát emléktáblát helyeztek el, 2006-ban pedig felavatták a vecseklői születésű Mag Gyula szobrász alkotását, a költő mellszobrát.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VECSEGLŐ. Elegyes falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Egyházas Básthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vecselkő, Nógrád m. magyar falu, 299 kath. lak. Határa a Medves hegyekre kiterjed. F. u. Boldogházy, Kiss és Csoma örökösök. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vecseklő. A vármegye gömöri határszélén fekvő magyar kisközség. Van 66 háza és 426 róm. kath. lakosa. Postája Czered, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. E községről a 16. század elejétől kezdve vannak adataink. 1548-ban Bebek Ferenez, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilencz és 1720-ban 15 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Kiss József, Csoma Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma család örökösei és Boldogházi Kiss József, később, 1905-ig a báró Jósika család volt itt birtokos, jelenleg pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjes-puszta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vecseklő. A község területe 928 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 567.