Virt

Komáromtól 16 km-re keletre, a Pati-csatorna bal partján, az Öreg-Zsitva torkolata közelében fekszik, a Zsitva-torok kistájon. A Zsitva a falu közelében 40 hektáros tóvá szélesedik. Környéke kitűnő szőlőtermő vidék. Virten keresztülhalad a Dunaradványt (3 km) Marcelházával (5 km) összekötő mellékút. Közigazgatásilag északról és északnyugatról Marcelháza, délnyugatról Pat, keletről Dunaradvány határolja.

Közigazgatás

1990-ben alakult község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Korábban Dunaradványhoz tartozott, annak részeként 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd 1960-ig a csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz. 1960-ban a Komáromi járáshoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 4,68 km²-es területe a második legkisebb a járásban.

Népesség

Egyike a járás legkisebb népességű községeinek, lakosságszáma csökken, a szlovákok aránya rohamosan emelkedik. Lakosságának már csak alig több mint fele magyar nemzetiségű. A többség (59%) római katolikus vallású.

Történelem

Virt (Vért) ősi település, már a római korban is lakott volt, határában egy római erőddel. Első okiratos említése 1256-ból való, terra Werth alakban, mikor IV. Béla Werth banai várföldnek egy részét Szefrid lovagnak adományozza. Legelső birtokosai kúnok voltak. 1265-ben Virt földjéről van említés, az oklevél terra Wert ad castrum Bana alakban szerepelteti a települést. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban már csak magyar óvoda működik, iskolája 1977-ben megszűnt. Mint szőlőtermő vidék ismert, több termálforrása is van. Rendszeres rendezvénye 1988 óta a Baróti Szabó Dávid-napok a szomszédos Dunaradvánnyal közösen.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VIRT. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai Nedeczky, és több Urak, fekszik Kurta-Keszinek szomszédságában, és annak filiája; határja jól termő, vagyonnyai többfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Virth, puszta Radványhoz 1/2 órányira fekszik Zsitva partján. Kiterjedése 1500 hold, földe homokos, de jótermő, van 249 róm. katholikus, 3 református, s 5 zsidó lakosa, s kath. fiókegyháza. Birtokosok: Nedeczky, Pyber, Balogh.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Virt puszta a Zsitva mellett, emelkedett helyen fekszik. A Zsitva vagy a Duna felől nézve, a Zsitva partján elterülő számos úrilakával szép látványt nyújt és rendezett kisebb község benyomását kelti. Szintén ősi telep, mely már a rómaiak korában lakott volt, sőt határában egy római erődnek a nyomai is láthatók voltak. 1256-ban találkozunk első okleveles említésével, a mikor IV. Bővebben