Zádorháza

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak bal partján, a Balog-völgy déli végénél fekszik, Rimaszombattól 23 km-re délkeletre, Rimaszécstől 2,5 km-re északra, Putnoktól 19 km-re nyugatra. Csaknem teljesen egybeépült a tőle északnyugatra fekvő Balogiványival. Mellékút köti össze a Rimaszécs-Bátka országúttal (1,5 km) és Balogiványin (1 km) keresztül Cakóval (2,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1950 után határának egy részét Balogiványihoz csatolták, területe ezzel 3,46 km²-ről 3,33 km²-re csökkent.

Népesség

Zádorháza mindig is egyike volt Gömör legkisebb falvainak. 1910-ben 160, 1921-ben 167, 1938-ban pedig 172, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében jelentős népességszámcsökkenésen ment keresztül 1938-2001 között népessége 41,3 %-al csökkent, 2001-2011 között ez a folyamat megfordult és 40,6 %-os növekedés figyelhető meg (101 főről 142-re). Bővebben

Történelem

A település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1372-ből származik „Zadorhaza” alak-ban. Alapítójának és névadójának a szomszédos Iványit birtokló Iványi nemzetségbeli Zádort tartja a hagyomány. Keletkezése óta magyar falu, melyet határnevei is bizonyítanak. 1427-ben az adóösszeírás szerint Zádorházi István a birtokosa. A 16. században a falut birtokló nemzetség három családra vált szét, a Betes, a Móricz és Zádor családokra. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1943-1968 között épült. Említésre méltó a Szakáll-család egykori úrilaka.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZÁDORHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegy. földes Urai több Urak, fekszik Dobócznak szomszédságában, és annak filiája; fája nintsen, legelője szoros, gyümöltsös kertyei vannak, földgye gabonát termő, piatza Rima-Szombatban, Rozsnyón, és Jolsván van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zádorháza, Gömör v. magyar falu, Rima-Szécs szomszédságában: 34 kath., 241 ref. lak., első osztályb. határral. Sok nemesség. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zádorfala, a Balog folyó mentén fekvő magyar kisközség, 43 házzal és 182 ev. ref. vallású lakossal. E községet 1427-ben már mai nevén említik. Hajdani földesurai a Széchiek voltak, azután a Szakall és a Dubraviczky családok osztoznak birtokán. Református temploma 1882-ben épült. Ide tartozik Latrán puszta, mely 1424-ben mint külön község, Latrandfalwa néven fordul elő. A községben régi úrilak van, melyet még a Szakall család építtetett; most a Draskóczy Istváné. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zádorháza. Határában számos bronzkori lelet került felszínre. A honfoglaló magyarság egyik legelső szálláshelye. A kuruc háborúk viszontagságai következtében elnéptelenedett, majd újra települt. A község területe 578 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 172.