Bélád

Bélád a Zoboralja (Zsitvamenti-hátság) keleti peremén, a Zsitva jobb oldali mellékvizének, a Dervence-pataknak (Drevenica) a völgyében, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Aranyosmaróttól 12 km-re délnyugatra, Nyitrától 20 km-re keletre. A Dervencébe Nagyheresténynél ömlik annak bal oldali mellékvize, a Csekényi-patak (Čakýň), melyen kis víztárolót is kialakítottak. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Aranyosmaróti járáshoz (1996. július 23. óta) tartozó község. 1976-ban alakult Bélád és Herestény községek egyesítésével. Herestényt 1960-ban Kisherestény és Nagyherestény egyesítésével hozták létre, ugyanebben az évben csatolták Béládhoz a csak 1951-ben önálló községgé alakult Pusztahatárt, mely korábban Néver településrésze volt. Bővebben

Népesség

Bélád a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti peremén fekvő, a 20. század elején még vegyes lakosságú, 2011-ben már 96,3 %-ban szlovák nemzetiségű község, a lakosság 8 %-a a roma etnikumhoz tartozik. Elődközségei közül 1921-ben Béládon a lakosság egyötödét, Kisherestényen egyhatodát, Nagyherestényen 5,6 %-át alkották a magyarok. A négy falu szórványmagyarsága a 20. Bővebben

Történelem

Bélád első írásos említése 1156-ban származik, ekkor „Belad” néven szerepelt, majd 1429-ben már „Nagbelad” (Nagybélád) formában. Neve a Béla személynévből ered. A 13. században először Bars várának tartozéka volt, majd 1286-tól a gímesi váruradalom része. Későbbi birtokosai a Berehény-, Majthényi-, Jeszenszky- és Szent-Iványi-családok voltak. 1527-ben a törökök elpusztították Kis-Cseke falut, mely később Csekénypuszta néven Béládhoz került. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Nagyherestény Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1794-1804 között építették. A béládi Szentiványi-kastélyt eredetileg a Jeszenszky család a 18. század végén építette, később empire, majd 1874-ben neobarokk-klasszicista stílusban átépítették. A kiterjedt parkban álló emlékkápolnát Fadrusz János tervezte, az emlékszarkofágok is az ő alkotásai. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BELAD, Kis Belad. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja kivált némelly részében jó termékenységű, réttyei is hasznosak, malma alkalmatos, piatza kőzel, de legelője szoross, fája kevés, szőlője sem lévén, harmadik Osztálybéli. Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos. Nagy Heresztény, velki Hrasztani. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bélád (Kis), Male Beladics, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vmegye szélén: 349 kath., 5 evang. lak. Kövér rétek. Juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Herestyén (Nagy), tót falu, Bars vmegyében: 267 kath. lak. Kath. par. templom. Termékeny szántóföld. Jó rét. Vizimalmok. Többen birják. Ut. p. Verebély. Határ, puszta, Nyitra vmegyében, N. Herestény fiókja: 137 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bélád, az aranyosmaróti járásban fekvő kisközség, nagyobb részt róm. kath. vallású, magyar és tót lakosokkal, kiknek száma 300. E községről már 1156-ban van okleveles említés, a mikor mint a barsi parochiához tartozó község szerepel. 1265-ben a sághi prépostság alapító levelében is meg van említve. 1384-ben a ghymesi Forgáchok kapják és 1386-ban is birták, a mikor is Ghymes vár tartozéka volt; 1542-ben Nicolaus Gyenes de Kis Herestyén is egyik itteni birtokos. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyherestény, v. Bars vm. (Vel'ké Chrast'any, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt András tit-ra sztelték. A törökök 1663: elfoglalták. 1680 k. alapították újra. Mai Nep. Szt János-tp-át 1804: építették. Anyakönyvei 1697-től. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Bélád, Hecse, Kisherestyén. Közig-ilag Herestényhez csatolták. ** Némethy 1894:177. - Schem. Strig. 1917:67.

Helységnévtár

Bélád, [Csekep.], rk. 264 N-Herestény, ág. 4 N.-Szelecsény, IZR. 37. Herestény (Kis-) (Herestyén), rk. 154 N-Herestény, izr. 9 Kis Hind és Bélád. Herestény (Nagy-), RK. 432 Esztergom, izr. 9 Bélád.