Búcs

Komáromtól 30 km-re északkeletre fekszik a Bátorkeszi-Fényes patak partján. Az Alsó-Garammente tájegységén, a Duna völgyének közelében, a Bátorkeszi-hát dombvidékének délkeleti előterében található. Az 588-as út köti össze Dunamoccsal (7,5 km) és Köbölkúttal (7 km). A falu határa a Duna felé fokozatosan lejtő szelíd dombvidék. Délnyugatról Dunamocs, északnyugatról Bátorkeszi, északkeletről Köbölkút, keletről Muzsla, délkeletről pedig Karva községekkel határos. Északkeleti és keleti határa egyben a Komáromi járás keleti határa is.

Közigazgatás

Község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Ezután 1960-ig a Csehszlovákiához tartozó Párkányi járás része. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, az újraalakult Esztergom vármegyéhez. 1960-ban csatolták a Komáromi járáshoz. Területe a huszadik század során nem változott (31,50 km²).

Népesség

Döntő többségében magyarok lakta település. Népességszáma az elmúlt kilencven évben (1921-2011) negyedével csökkent. 1960-ban érte el a népességszám a csúcsát, 1800 fővel, azóta folyamatos a csökkenése. A lakosságszám 2001-2011 között is csökkent, a magyarok aránya lassan csökken, de továbbra is 90 % felett van. A református többségi vallású faluban 1921-2011 között 80 %-ról 60 %-ra csökkent a reformátusok aránya.

Történelem

Királyi adományozás folytán az esztergomi érsekség ősi birtoka egészen 1848-ig. A mai falu helyén a honfoglalás után valószínűleg Bulcsú vezér szállasterülete volt, a falu innen kapta nevét. Az egykori magyar szállásterület tényét a környező területek régészeti leletei is bizonyítják. A falut 1208-ban említik először, amikor birtokosa János esztergomi érsek a falut az esztergomi káptalannak adja. Bővebben

Mai jelentősége

Napjainkban gyorsan fejlődő falusi turizmusáról is nevezetes. A faluban szobrot állítottak Bulcsú vezérnek, Petőfi Sándornak és Esterházy Jánosnak. A felújított régi malom ma vendéglőként üzemel. Magyar iskola, óvoda és Esterházy Jánosról elnevezett könyvtár működik a faluban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÚCS. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Fő Érsegség, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, Bátorkeszítöl fél mértföldnyire, kevés szőlei vagynak, földgye jó, eladásra Duna vizén, és Esztergomban jó módgya, de mivel, fája nintsen, legelője száraz, és földgyeinek egy részét a’ Duna gyakorta elönti, a’ mellette lévő tavak szólgáltatnak a’ falúbélieknek tüzelésre, ’s ház fedezésre való nádat, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Búcs, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rendezés szerint Komárom vgyében, ut. post. Köbölkut; Bátorkesz, Muzsla, Karva, Mocs helységek közt, 1638 lak., kik 110 kath. kivéve, mindnyájan reformatusok, anyatemplommal. Egészen róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1267 1/2 hold első, 679 1/2 hold második osztálybeli szántóföldet, 521 hold rétet, 572 kapa szőlőt, igen jó legelőt. Sok szarvasmarhát és ludat tenyészt. Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bucs, nagyközség, a párkányi járásban, 300 házzal, 1651 magyarajkú lakossal, a kik közül 1399 református, 227 róm. kath. és 23 izr. vallású. Határa 5474 kat. hold. Az esztergomi érsek ősi birtoka. 1208-ban már önálló helység volt, Szűz Mária tiszteletére szentelt templommal. János esztergomi érsek az esztergomi káptalannak adta. A XIV. század elején sokat szenvedett. Bővebben