Csákány

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Pozsonytól 28 km-re keletre, Somorjától 13 km-re északkeletre fekszik. Északnyugatról Fél, északkeletről Jányok, keletről Nagymagyar és Nemesgomba, délről pedig Csütörtök községekkel határos. Nyugati határa egyben járás- és kerülethatár is. Mellékutak kötik össze valamennyi szomszédos községgel (Csütörtök 2 km, Fél 4 km, Jányok 4 km, Nagymagyar 5 km, Nemesgomba 4 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott kisközségként, 1901-ben megkülönböztetésképpen kapta a Pozsonycsákány hivatalos nevet, melyet 1938-1945 között is használtak, amikor (Komárom vm., Somorjai járás) visszacsatolták Magyarországhoz. A csehszlovák közigazgatásban községként 1960-ig a Somorjai járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésével a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. A község területe 1921 óta nem változott (11,19 km²).

Népesség

A trianoni békeszerződést megelőzően majdnem kizárólag magyarok lakta község lakosságának 2011-ben már csak 3/4-e magyar nemzetiségű. A község lakosságszáma (előnyös helyzetének, Pozsonyhoz való közelségének révén magas az ideköltözők száma) növekszik, a szlovákok arányszáma ezzel párhuzamosan rohamosan emelkedik (2001-2011 között számuk megduplázódott). A lakosság túlnyomó része hagyományosan római katolikus vallású.

Történelem

A település első írásos említése 1254-ből való, ahol az oklevélben, mint Pilisi Cisztercita Apátság birtoka szerepel. A rendnek Csákányban kolostora is volt, s számos javakkal, falvakkal bírt az egész Felső-Csallóközben. A mohácsi vész után a Pilisben levő anyaegyház elpusztult, így a Pilisi Apátság javait a hódoltságon kívülre menekítette. Így jutott fontos szerephez a csákányi kolostor, a Pilisi Apát is többnyire itt székelt. Bővebben

Mai jelentősége

A Csallóköz több falujában, köztük Csákányban is napjainkig él egy régi farsangi szokás, a dőrejárás. 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolája a 21. század elején megszűnt, ma már csak óvoda van a faluban. Határában homokbányászat folyik és napkollektoros erőmű épült. Az egyemeletes, manzárdtetős, négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György érsek építtette a XVII. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÁKÁNY. Knitteldorf. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Cziszterczita Szerzetbéli Atyák, a’ kiknek jeles épűlettyek is vala itten, most a’ Religyiói Kintstár, fekszik napkeletre K. Magyar, Gomba, délre Csötörtöknek szomszédságokban, napnyugotra pedig Féli, és Madarászihoz nem meszsze. Nevezetes vala itten 1774. esztendőben, hogy egy paraszt Aszszony három fiút, és egy leányt szűlt vala. Határja középszerű, földgyei három nyomásbéliek, legelőjök bokros, és néhol ingoványos, földgyei néhol követsesek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csákány, magyar falu, Pozson vmgyében, Csötörtök mellett: 310 k. lak. Határja kavicsos, s nem igen termékeny, rétje igen kevés, erdeje nincs; juhot sokat tart; kolompért termeszt; tehenészete van. F. u. a Sz. Benedek szerzetesei.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csákány, a Felső-Csallóközben, a pozsony-dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 48 házzal és 347, róm. kath. vallású lakossal. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka, s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. Valószinű, hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza, mert kalstromról semmiféle történeti adat nem szól. Bővebben