Illésháza

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén, Somorjától 17 km-re északkeletre, Dunaszerdahelytől 24 km-re északnyugatra fekszik a Kis-Duna közelében. A négy településből álló község központja Illésházán van. Az 510-es út áthalad a községen, itt keresztezi a Kis-Dunát és Dunahidas (17 km), valamint Diószeg (18 km) felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult, Tonkháza, Illésháza és Bélvata egyesítésével Nový Život néven. Kismagyart még 1940-ben csatolták Tonkházához a magyar közigazgatásban. 1920-ig valamennyi elődközsége Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz, mely a község megalakulásának évében, 1960-ban szűnt meg, ekkor Illésháza a Dunaszerdahelyi járáshoz. Bővebben

Népesség

1921-ben az elődtelepüléseknek összesen 1681 lakosa volt, ez a szám 1939-ig egyötödével növekedett. A rendszerváltásig kismértékű csökkenés figyelhető meg, majd 1991-2011 között 13 %-os növekedés, mely az ezredforduló után a betelepüléssel párhuzamosan felgyorsult. A faluba először a második világháború utáni belső telepítések során költöztek szlovák telepesek, arányszámuk a rendszerváltás után nőtt meg nagymértékben, 2011-ben már az össznépesség 23,8 %-át alkották. A községben igen jelentős a roma etnikumhoz tartozók aránya (20,9 %). A lakosság túlnyomó többsége (85 %) a 18. századi ellenreformáció óta hagyományosan római katolikus vallású.

Történelem

A községet alkotó négy falu mindegyike a 13. században keletkezett, valamennyi nemesi birtok volt (az Illésházy, Batthyány, Esterházy családnak és Werbőczy Istvánnak voltak itt birtokai). A község határában lévő dűlők Serháza, Szentpéterfölde, Salamon nevei régi elpusztult községek voltak. Salamon az Illésházyak, Serházháza pedig az Eszterházyak ősi fészke volt. Bővebben

Mai jelentősége

A község magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Illésházy István Alapiskola) és két óvodával rendelkezik. Illésháza római katolikus (Szt. Péter és Pál-) temploma a 15. században gótikus, kálváriája a 18. század közepén barokk, kápolnája 1873-ban neoklasszicista stílusban épült. Kismagyaron a Pálffy-kastély a 18. században épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ILLÉSHÁZA. Elegyes magyar falu Posony Vármegy. földes Ura G. Illésházi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz szigetében, Magyari, és Ujhely Jókával határos, határja középszerű, melly egy időre van osztva; de mivel az Érsek Újvári Duna mellett fekszik, az árvíztől gyakorta károkat szenyved, vagyon itten az Uraságnak szép erdeje. TONKHÁZA. Magyar falu Pozsony Várm. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Illésháza, magy. falu, Pozsony vmegyében, a kis Duna mellett, N. Magyarhoz 3/4 órányira: 475 kath. lak., kathol. paroch. templommal. Legelője bőven; rétje sok; jó szénája; nagy erdeje; révje van a kis Dunán. A szarvai urad. tartozik. Ut. p. Pozsony. Tonkháza, magyar falu, Poson vgyében, közel a kis Dunához: 185 kath., 8 zsidó lak. A szarvai uradalomé és egynehány nemeseké. Vatta, (Bél-), Poson m. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Illésháza, csallókozi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (később Esterházy) családok törzsfészkeként van említve. Itt állott az Illésházyak ősi kastélya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Illésháza, v. Pozsony vm. (Eliašovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1397: Szentpéter. Első tp-át 1397 e. Szt Péter tit-ra sztelték. Lakói 1560 k. ref-ok lettek. 1770: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál tp-át 1780: építették. Kegyura 1880: Batthyány József gr. - Filiái 1917: Bélvata, Tonkháza. - 1949. II. 26-VII: ~ plnosa, Horony András (*1911) pol. okokból vizsgálati fogságban volt. - Lakói 1910: 557 r.k., 5 ev., 1 ref., 8 izr., össz. 571; 1940: 613 r.k., 1 ev., össz. 614. ** Némethy 1894:112. - Gerecze II:657. - Schem. Strig. 1917:175. - Hetényi Varga I:108.

Bors Éva - Bedeő Pál - Fóthy János - Mészáros András - Holocsy István - Németh Imre