Csiffár

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, délről és északról egyaránt erdőktől övezett tájon, a Tildi-patak mentén fekszik, Nyitrától 26, Verebélytől 7 km-re délkeletre, Lévától 18 km-re nyugatra. Áthalad rajta a Nyitrát Lévával összekötő 51-es főút, mellékút köti össze Mohival (5 km). Nyugatról Tild, északnyugatról Tajnasári, északról Néved, északkeletről Kálna (Mohi kataszter), délkeletről pedig Nagygyőröd községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésekor a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás), ebben az időszakban Néveddel közös határszakasza államhatárt képezett Magyarország és Szlovákia között. Területe (15,34 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között hozzá tartozott Tild.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 708, 1921-ben 737, 1939-ben pedig 791, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A szlovákok 1921-ben a lakosság egynegyedét alkották (26,7 %). A község magyar többségét a 20. század végéig megőrizte, a rohamos asszimiláció révén 1991-2001 között azonban a nemzetiségi arány megfordult és a szlovákok kerültek többségbe. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya csaknem a felére, 53,4 %-ról 28,6 %-ra zuhant. A romák aránya 4,8 %. A lakosság túlnyomó többsége (83,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Korai időktől lakott település, első okleveles említése 1209-ben villa Chefar néven történik, amikoris a garamszentbenedeki apátság birtoka. 1235-ben Chypharként olvassuk, amikor Turde nemes az ipolysági prépostságnak ajándékozza itteni birtokait, de ez időben a johannitáknak is van itt birtokuk. A 14. században, 1332-1337 között már Chifar templomával is találkozunk, akinek papja Pál, s aki a pápai tizedszedők jegyzéke szerint (szegényebb település lévén) csak három garast fizetett. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1774-ben épült klasszicista stílusban. Határa ismert vadászterület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSIFFÁR. Tót falu Bars Vármegyében, birtokosa az Esztergomi Fő Megyebéli Sz. István Szeminárioma, (Nevendék Papház) lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl 3/4. mértföldnyire, határja termékeny, erdei vannak, legelője nagy, és apró marháinak is elegendő, határja nagy, szőleje tágas, mellyek jó borokat teremnek, és otthon könnyen eladják, malma helyben, piatzozása is vagyon, ’s búzáját melly terem könnyen eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csifár, (Cezare), magyar falu, Bars vmgyében, ut. p. Verebélytől 1 mfd. a selmeczi országutban: 559 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja termékeny, legelője, szőleje sok; erdeje derék. Házi gazdasszonyai szárnyas állatokat bőven nevelnek. F. u. a szombati Sz.-István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csiffár, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 708. E községet egy 1235-iki oklevél mint Turde birtokát említi. 1263-ban, a mikor Chypár alakban van említve, birtokosa Turda néven szerepel, ki a községet a sághi prépostságnak adományozza. A pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Chifar alakban, de papja csak három garast fizetett és igy nem lehetett nagy község. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csiffár, v. Bars vm. (Čifáre, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. verebélyi esp. ker-ében. - 1209: Chefar. Tp-át 1332 e. Olajbafőtt Szt János tiszt. sztelték, a mait 1774: építették. Kegyura 1880: az esztergomi papnevelde. Anyakönyvei 1714-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Mohi, Tild. - Lakói 1840: 534 r.k., össz. 534; 1910: 682 r.k., 5 ev., 2 ref., 19 izr., össz. 708; 1940: 783 r.k., 1 ev., 10 izr., össz. 794; 1970: össz. 863, 35,5%-a m.; 1991: össz. 625, m. 334 (53,44%); 2001: össz. 591, m. 254 (42,98%). ** Némethy 1894:62. - Gerecze II:149. - Schem. Strig. 1917:71.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csiffár. A XIII. századdal szerepel először okmányainkban. Első birtokosának Turde nemes embert említi egy 1235-ben kelt oklevél. Ezidőtájt Chypar alakban írják a község nevét. Turde, akit Turda néven is említenek okmányaink, a sághi prépostságnak ajándékozza csiffári földjeit. A község katholikus temploma a XIV. században már fennállott, pedig Csiffár ekkor még nem volt jelentősebb község, mivel a pápai tizedszedők jegyzéke szerint a helység papja csak három garast fizetett. Bővebben