Csúz

A község a Kisalföld és a Garammenti-hátság dombvidékének határán, a Párizs-patak völgyében fekszik, Komáromtól 37 km-re északkeletre, Érsekújvártól 23 km-re keletre, a Jászfalut Kürttel összekötő országút mentén, Jászfalutól 4 km-re délre, Kürttől 7 km-re északra. Köigazgatásilag északról Jászfalu, északnyugatról Komáromszemere, nyugatról Udvard, délnyugatról Perbete, délről Fűr, délkeletről Szőgyén, keletről pedig Nagyölved községek határolják. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. Bővebben

Népesség

Csúz a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a tőle északra fekvő, 1921-ben még vegyes lakosságú falvak (Jászfalu, Kolta, Komáromszemere) a 20. század során szlovákká váltak. 1910-ben 1912, 1921-ben 2053, 1939-ben pedig 2596, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt római katolikus vallású lakosa volt. Magyar lakossága mellé a második világháború után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. Bővebben

Történelem

A mai települést 1236-ban említik először Chus néven. A Szemere nemzetségbeliek ősi birtokai közé tartozott. 1247-ben a király a Csúzyaknak adományozta. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról 1317-ben tesznek említést, 1397-ben a község új gótikus templomot épített. 1416-ban Csúz Mihály birtoka. 1434-ben Csúz közelében Jan Jiskra és a huszita sereg ádáz harcot vívott a király katonáival, s utána nemsokára kitört a kolera. Bővebben

Mai jelentősége

Mezőgazdasági jellegű település. Bár a község magyar többségű, kizárólag szlovák alapiskola és óvoda működik itt. Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus temploma 1750-54-ben épült rokokó stílusban, református temploma 1793-ben épült. A 18. században klasszicista stílusban épült Csúzy-kastélyt 1998-ban helyreállították, ma előadások, kiállítások, konferenciák színhelye. Néhány régi kúria fennmaradt a községben (Paál-kúria, Szombathelyi-kastély, Ölveczky-kúria).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÚZ. Magyar, és tót falu Komárom Vármegyében, birtokosai Hunyadi, Csúzi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Jász faluhoz közel, mellynek filiája, Udvardhoz egy és 1/2. órányira, zsidók is számosan laknak benne. Határja jó termékenységű, legelője elég, bora középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csúz, régi magyar helység Komárom vgyében, délről Fűr, nyugotról a sz. miklósi puszta és Udvard, északról Jászfalu, keletről Esztergom vgyében Kuroly és Ölved által környékezve, Komáromhoz 4 mfdnyire, u. p. Perbete. Határkiterjedése 8240 hold; ebből majorsági föld 5086 5/10, erdő 632, szőlő 163, urbéri föld 1995 hold. Vidéke keleti s északi részén alacsonyabb szelidhegyes, déli és nyugoti részén hosszú emelkedésű dombos. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csúz, magyar nagyközség, a Páris patak mellett, 252 házzal és 1984 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a róm. katholikusok vannak a legtöbben. Posta van a községben, a távírója és a vasúti állomása pedig Perbete. E községet 1236-ban Chuz alakban említik. 1339-ben a Szemere nembeliek az urai; 1416-ban már Csúzy Mihály van említve birtokosaként. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csúz, v. Komárom vm. (Dubnik, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. udvardi esp. ker-ében. - 1236: Chus. 1397: már létezett. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tiszt. sztelték. Anyanyelve m., szl. - Filiája 1917: Für. - Lakói 1840: 557 r.k., 4 ev., 350 ref., 340 izr., össz. 1251; 1910: 1539 r.k., 1 g.k.,6 ev., 223 ref., 143 izr., össz. 1912; 1940: 2180 r.k., 2 ev., 189 ref., 87 izr., össz. 2458; 1970: össz. 2377, 72,8 %-a m.; 1991: össz. 1857, m. 1308 (70,44%); 2001: össz. 1775, m. 1143 (64,39%). ** Némethy 1894:63. - Schem. Strig. 1917:79.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csuz. Egyike legősibb felvidéki településeinknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiból ugyancsak sok leletünk maradt fenn arra vonatkozólag, hogy a helység állandó és népes település színhelye volt. A megszálló magyarok is hamar megvetik lábukat itt -s földvárakat emelnek határában. A századok folyamán mindig az egyházat találjuk legfőbb birtokosai között. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Csúz nk. érsekújvári járás. Már a kőkorszakban lakott terület, a Páris patak mellett. 1236-ban Chuznak említik. Nevét valószínűleg a honfoglaláskor bejött Csúz (Csuzy) család nevétől kapta. A családnak a mult század közepéig volt itt birtoka. 1669-ben néptelen pusztának említik. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem Érsekújvár ostromára Csúzon vonult keresztül. Bővebben