Inám

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistájon, a Nagy-patak (másnéven Hrussó-, vagy Egres-patak) mentén fekszik, Az Ipolynyéket (5 km) Ipolykeszivel (2 km) összekötő mellékút halad át a községen, mellékút köti össze Ipolybaloggal (3 km) is. Területe délen az Ipolyig, északon a Csábi-dombság 230 méterig magasodó dombvidékéig nyúlik. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (7,30 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 515, 1921-ben 530, 1938-ban 584, szinte kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Ma is túlnyomórészt magyarok lakják (2011-ben 92,1 %), a szlovákok aránya mindössze 7,3 %. Népességének maximumát (629 fő) 1948-ban érte el, 1991-2011 között lakosságszáma 11,9 %-os csökkenést mutat (545 főről 480-ra). A lakosság csaknem kizárólag római katolikus vallású (98,8 %).

Történelem

A községről 1258-ban történik először említés, mégpedig a következőképpen: ...separat metae de Cholomia et Inam. Az Inámi nemesek birtoka volt, közülük István 1275-ben elfoglalta Cseri községet, s a király ezt a tettét elítélte. Inámi László 1328-ban, mint szomszéd részt vett Ináncs, majd 1329-ben a ma már kipusztult Kaladé község határában a körsétán (határjárásban). Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű község elsősorban méhészkedéséről híres, 2000 óta rendszeresen megszervezik az Inámi Mézfesztivált. Magyar nevelési nyelvű óvoda működik a faluban. Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült középkori alapokon. Határában az Ipoly-folyón duzzasztógát működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

INAM. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik B. Gyarmattól nyugotra két órányira Felső Nyéknek filiája, szőleje jó bort terem, fája mind a’ két féle van, földgye termékeny, legelője szoross, gabonáját B. Gyarmaton, borát pedig a’ Bánya Várasokba szokták eladni.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Inám, magyar falu, Honth vmegyében, közel az Ipolyhoz: 660 kath. lak. és egy borral, fával, gabonával bövölködő határral. Dohányt is termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Inám, magyar kisközség, 126 házzal és 494 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró állomása Drégelypalánk, postája Ipolybalog. Elsőizben 1260-ban említik a följegyzések. Már a XIII. században egyházas hely volt; abból az időből ismerjük Márton nevű papját, a ki 1291-ben Both fia Benedek comes végrendeletének tanúja volt. A falu birtokosait a XVI. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Inam. Egyháza a XIII. században már fennállott, földesurait azonban csak a XVI. század eleje óla tartják számon okleveleink. Első ismert birtokosa Radnóti György, aki Werbőczy Istvánnal kötött örökösödési szerződése révén jutott a község birtokába. Radnóti György magvaszakadtával 1515-ben Werbőczy Istvánnak juttatja a helységet Ulászló király kegye, majd Werbőczy fiúsított leányára száll a birtok, hogy végül az esztergomi káptalan javadalmai közé kerüljön mint a Werbőczy-lány adománya. 1539-ben János király jóvoltából az Inámi előnévvel ismert Bolgár-család is részt kap a község halárából. A község területe 1268 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 584, túlnyomóan róm. kath.