Garamszentgyörgy

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partján fekszik, Lévától 14 km-re délre, Nagysallótól 10 km-re keletre. Határát érinti a 76-os (Garamszentbenedek-Párkány) és a 75-ös (Érsekújvár-Ipolyság) főút, előbbihez 2,5 km-es, utóbbihoz 1,2 km-es bekötőút kapcsolja. Az 1543-as mellékút Kisóváron (3 km) keresztül Lévával köti össze. Délről Sáró, nyugatról Nagysalló, északnyugatról Tőre és Zsemlér, északról Kisóvár, keletről pedig Hontfüzesgyarmat és Kétfegyvernek községekkel határos. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (15,19 km²) 1910-39-hez képest 13 hektárral (0,9 %) gyarapodott.

Népesség

1910-ben 1267, 1921-ben 1155, 1939-ben pedig 1137, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (1921-ben 70,6 %) református vallású lakosa volt. Magyar lakosságának egynegyedét 1945 után kitelepítették és egyben 243 magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepes érkezett a községbe. Ezzel a község vegyes lakosságúvá vált, magyar többségét még egy ideig megőrizte (1961-ben 52,5 %), 1980-ra viszont már szlovák többségűvé vált. Bővebben

Történelem

A közelben feltárt leletek tanúsága szerint azonban már a honfoglalás előtti időkben, az újkőkortól lakott terület. 1276-ban Sanctus Georgius néven említik először, 1292-ben Villa S. Georgii alakban, míg 1424-ben „Zenthgywrgh” néven szerepel. Csák Máté 1311-ben elpusztította, ekkor a település már az esztergomi érsekség birtoka volt. Később aztán folyamatosan az esztergomi érsek maradt a földesura és a nagysallói uradalomhoz tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban, majd 1499-ben gótikus stílusban átalakították. A református templom 1878-ban, az evangélikus temploma 1956-ban épült, falumúzeuma 1996-ban létesült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT GYÖRGY. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsek, lakosai katolikusok, fekszik Zsemlérnek szomszédságában, mellynek filiája; határbéli földgye jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szent-György, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan bal partján, 217 kath., 3 evang., 452 ref. lak. Ref. anyatemplom. Legelőjök sok, s a Garan melletti füzesek fát eleget szolgáltatnak. F. u. a primás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Garamszentgyörgy, Garammenti magyar kisközség, túlnyomóan ev. ref. vallású lakosokkal, kiknek száma 1192. Ez is azok között a községek között van felemlítve, melyeket Csák Máté 1311-ben elpusztított, a mi azt bizonyítja, hogy a község akkoriban már az esztergomi érsekség birtoka volt, miután tudjuk, hogy Csák Máté ez időben az érseki birtokokat pusztította. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Garamszentgyörgy. A XII. században már községi élet folyik határában. A közelben feltárt leletek tanúsága szerint azonban már a honfoglalás előtti időkben is lakóit hely lehetett. A XIII. században a községet az esztergomi érsekség birtokai között találjuk, bizonyára ezért nem kerülhette el sorsát, amikor Csák Máté, az esztergomi érsekkel összeütközésbe jutva, az érsekség javai ellen pusztító hadjáratot vezetett. Bővebben