Léva

A város az Alsó-Garammente síkvidékének és az Ipolymenti-hátság dombvidékének határánál, a Perec-patak mentén fekszik, a Kálvária-hegy (196 m) lábánál, Nyitrától 44 km-re délkeletre, Párkánytól 55 km-re északra, Ipolyságtól 37 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, vasútvonalak kötik össze Párkánnyal, Garamkovácsival és Nagysuránnyal, az 51-es főút Nyitra és Hontnémeti (37 km), az 564-es út Garamtolmács (11 km), valamint Deménden (21 km) keresztül Párkány felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Lévai járásának központja, 1884 óta folyamatosan járásszékhely. A 14-17. században Bars vármegye székhelye, majd 16. századtól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásának székhelye, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

Léva a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. a tőle északra fekvő községek már a 20. század elején is szlovák többségűek voltak, a délre fekvőeket pedig az 1945 utáni lakosságcseréig túlnyomórészt magyarok lakták. A városnak 1851-ben 4807, 1910-ben 9675, 1921-ben pedig 10 343, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-1910 között lélekszáma másfélszeresére nőtt, egyben a magyar nemzetiségűek aránya 78,7 %-ról 90,5 %-ra nőtt, részben a bevándorlás, részben a lakosság 13-14 %-át alkotó zsidóság asszimilációja révén. Bővebben

Történelem

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát. 1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Bővebben

Mai jelentősége

A város fontos közigazgatási, oktatási és ipari központ (textil-, élelmiszer- és építőipar), határában szőlőtermesztés folyik. Számos oktatási intézménye közül csak a Juhász Gyula Alapiskolában, valamint a 2001-ben megnyitott református egyházi gimnáziumban folyik magyar nyelvű oktatás. Gimnáziumában 1926-ig, majd 1958-1975 között működtek magyar osztályok. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÉVA. Hajdani Vár, és népes mező Város Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Verebélyhez két mértföldnyire. Nevezetessé lett az Ozmanoknak Hazánkban lett elterjedések után, Vára egy hegyetskén épűlt, s mellynek nem kevés ártalmára vala a’ más napkeletre lévő magosabb hegy; minthogy ide helyheztettetvén az ágyúk, kemény ostromot, és törettetést okozott a’ Várnak. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Léva, (Lewencz, Lewicze), magyar mező-város, Bars vmegyében, Nyitra és Selmecz közt, mindeniktől 6 mfldnyi távolságra. Fekvése kies; mert kelet-északra szép szőlőhegyek, erdők; dél-nyugotra pedig gazdag gabonatermő földek, kövér rétek s tágas legelők környékezik. A város utczái elég rendesek, de sárosak; a házak többnyire földszintiek s náddal fedettek; hanem az urak utczája derék kőházakat mutathat, s a mi több kövezve is van. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az alsó-váradi földsáncztól éjszakkeletre, a Perecz-csatorna partján épűlt Léva, a megye legnépesebb, legmagyarabb és érdekes történeti múlttal bíró városa. Legrégibb említését 1156-ban találjuk, mikor az azóta elpusztúlt Baratkán templomot szenteltek, melynek Léva fiók egyháza volt. Vára sok viszontagságon ment át főleg a huszita és később a török támadások, végűl pedig a nemzeti fölkelések idejében. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

E fejezetben Léva város birtokviszonyait és fejlődését óhajtjuk ismertetni a legrégibb időktől a mai napig. A város történetének azt a részét, mely a vármegye történetével függ össze, másutt közöljük és itt csak érintjük azokat az eseményeket, melyeket a város viszontagságos multjában átélt. Léva legrégibb multjára vonatkozólag kevés adat áll rendelkezésünkre. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Léva, Lewentz, v. Bars vm. (Levice, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után épült kir. várként. 1270 u. a csehek sikertelenül ostromolták. Csák Máté szerezte meg, majd kir. vár. 1388 u. a Lévai Cseh, Balassa, Dobó, Csáky és Esterházy családok birtokolták. 1544: visszaverték a törökök támadását. Bocskai nem tudta elfoglalni, Bethlen csapatainak sikerült. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A völgy legnagyobb helysége Léva, amely kétséget kizárólag magyar település. Léva történelme adatokkal szolgál arra nézve, hogy a szlovákok mikor kezdték meg a beszivárgást. A Lexicon szerint a XVIII. század végefelé a szlovákság már mutatkozik a városban. Számuk azonban nem lehetett soha jelentős, mert Czoernig és Pesti egyáltalán nem tesznek róluk említést. Bővebben

Katona (Dienes) Mihály - Botka Tivadar - Stampay János - Szokoly Alajos - Kittenberger Kálmán - Tóth Zoltán - Khin Antal - Fizély Ödön - Porubszky Géza - Puskás István - Rimanóczi Géza - Féja Géza - Ordódy Katalin - Maczák János - Kovács János - Grendel Lajos - Nevizánszky Gábor - Csepi Zsuzsanna