Gesztete

A község a Gömöri-erdőhát dombvidékén, a Macskás-patak völgyében fekszik, Feledtől 11 km-re, Rimaszombattól 22 km-re délre, az Almágyot (12 km) Rimasimonyival (5,5 km) összekötő országút mentén. Mellékút köti össze a szomszédos Détérrel (3 km) is. Határa csaknem felerészben erdővel borított, 360 méterig magasodó dombvidék (maga a falu 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe az elmúlt száz évben csak minimális mértékben változott (1921: 21,10 km², 2011: 21,12 km²).

Népesség

1910-ben 722, 1921-ben 725, 1938-ban pedig 849, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A lakosság kétharmadát (66,8 %) alkotó romák identitásváltása miatt 2011-ben még lakosságának 87 %-a, 2011-ben már csak 48,5 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek (ugyanakkor 91,4 %-a magyar anyanyelvűnek). 2011-ben a lakosság 36,6 %-a roma, 8,3 %-a pedig szlovák nemzetiségű vallotta magát, nem nyilatkozott 6,4 %. Bővebben

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a korai bronzkorban éltek emberek, a pilinyi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő. A mai települést 1332-ben „Gezeche” alakban említik először, Ajnácskő várának uradalmához tartozott. 1350-ben „Geste”, 1431-ben „Gezthete” néven szerepel. A Rátold nemzetségé, később hosszú ideig a Putnoky család volt a község földesura, akik kastélyt is építettek ide, mely azonban csak romos állapotban maradt fenn. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található, postahivatallal és orvosi rendelővel is rendelkezik. Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma 1783-87 között épült barokk stílusban, a Vécsey-kúria a 18. század második felében épült, ma romokban áll. A falunak több népi együttese van: az ifjúsági Kisbarkó együttes, a Barkó menyecske kórus és a Vadrózsa roma népi tánc és énekegyüttes.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GESZTETE. vagy Gesztitza. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai B. Vécsey, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rimaszombathoz 1 1/4 mértföldnyire, és közel Rima vizéhez, határbéli földgye gabonát bőven terem, mellynek fele a’ meredékes hegyek miatt nehezen miveltetik, és néhol soványas is, piatzozásai közel, és hasznosak, fája tűzre elég, kendert áztató vize alkalmatos, de legelője szoross lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gesztéte, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz délre 2 mfld: 764 kath. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok nemes. Róna és dombos határa meglehetős. F. u. b. Vécsey, s m.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gesztete, a Munkás patak mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 141 házzal és 693 róm. kat. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Gezeche hibás alakban. A Lórántffyak ősi birtokainak egyike és mint ilyen Ajnácskő vár tartozéka volt. Későbbi birtokosai a br. Vécsey, Balajthy, Jankovics, gr. Bethlen családok voltak, most pedig gr. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Gesztete, v. Gömör-Kishont vm. (Hostice, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm várgedei, 1998: malohonti-rimaszombati esp. ker-ében. - 1332: Gezeche, 1397: ~. Tp-át 1332 e. Szt András tiszt-ére sztelték, a mait 1787: építették, 1819: renoválták, 1890: tűzvész pusztította. 90 cm átm. harangját Tergelecz József öntötte. Utolsó kegyura Putnoki Móric. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gesztete. Gezeche alakban említik a pápai tizedjegyzékek. Ajnácskő várához tartozott a község, amelynek birtokosa legrégibb időben az ősnenies Lórántffy-család volt. Később báró Vécsey-, Balajthy-, Jankovics- és gróf Bethlen-családok vallották tulajdonuknak a határt. A század elején gróf Brechtold Sarolta és Putnoky Móricné voltak a legjelentősebb földbirtokosok itt. Bővebben