Hegysúr

A község a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 7 km-re délre, Somorjától 20 km-re északra, a Kis-Duna bal partjának közelében fekszik. Áthalad rajta a Szencet Somorjával összekötő 503-as főút. Mellékutak kötik össze Egyházfával (2,5 km) és Zonctoronnyal (3,5 km). Nyugatról Zonctorony, északról Királyfa, északkeletről Egyházfa, délkeletről Hurbanfalva, délről pedig Jányok községekkel határos. Déli határának egy részét a Kis-Duna alkotja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között újra a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). A község területe (6,21 km²) 1910/1939-hez képest minimális mértékben (4 hektárral) gyarapodott.

Népesség

1910-1939 között a község népessége harmadával gyarapodott, 1939-ben 562, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 1960-ban 668-an éltek Hegysúron. Az 1991-2011 közötti periódusra a népességszám növekedése a jellemző (24,5 %-os növekedés, 607-ről 756 főre), mely elsősorban az ezredforduló után felgyorsuló beköltözés következménye. Ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott és ma már meghaladja az összlakosság egyharmadát (35,7%). A lakosság túlnyomó többsége (80,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. A különböző korú leletek a község területén egészen a 7. századig megtalálhatók. Csandal nevű részén 1952-ben mélyszántás közben különböző korszakból származó emberi maradványokat tártak fel. Kerektó nevű településrészén a 8. és 11. század között használt temetőre bukkantak. A mai települést 1245-ben Swr alakban említik először. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1968-71-ben épült az eredetileg 1847-48-ban épült klasszicista kápolna helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HEGYSÚR. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ Posonyi Vár fő kapitányságához tartozik, Bot Szeggel határos északra. Földgyei két időre vannak fel osztva, kevés réttye, és mezeje van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Súr (Hegy), magyar falu, Poson vgyében, a kis Duna partján, Szenczhez 1 órányira, 608 kath., 39 ref., 5 zsidó lak., sok gyümölcscsel, erdővel, jó legelővel. F. u. gr. Pálffy család senioratusa. Ut. p. Cseklész.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Súr nevű helyek pedig valószinűleg a Súr besenyő nemzetségtől vették elnevezésüket, mely e helyeken, valamint a pozsonyi és nagyszombati járásokban fekvő Hegy-, Péntek- és Nemes-Súrban telepedett le.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hegysúr, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. A vármegyében jelenleg hat Súr nevű község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valta- és Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu első nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hegysúr. A Súr községek egyike. Az Árpádok alatt mind a hat Súr pozsonyi várbirtok. Hegysúr neve elsőnek 1524-ben bukkan fel, mikor is ll. Lajos a gellei érsekségnek adományozta. I. Miksa német hadai két ízben is megsanyargatták. A török idők óta a Pálffy grófoknak volt itt uradalma. A község területe 1072 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 562.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Hegysúr kk., galántai járás. Első nyomát Boleh de Sur néven találjuk 1256-ban. Az oklevelek 6 Surról emlékeznek: Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Náno Surról. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka. Területe: 1072 kh. Lakossága: 562. Ebből magy.: 540, szlovák: 21. Magy. beszél: 551. Vallás szerint: r. k. 484, ref. 64, ev.: 11. Fb. I. 1, II. 6, III. 64. Népsűrűség 91.1, Lakóház: 103. Szolgabírói kirendeltség Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene, v. á. Szene, u. p. és u. t. Királyfa.